Add a kezed!

a XV. Kerületi Önkormányzat
bűnmegelőzési projektje

Településbiztonság Nagyítás Civil tér Bűnmegelőzési tanácsadás Városrehabilitáció
Címlap
Vagyonvédelmi Centrum Gyermek- és ifjúságvédelem Áldozatvédelem Településbiztonság
Otthonaink biztonsága Az internet világa Időskorúak figyelmébe Nagyítás
Gépjárműveink biztonsága Iskolai erőszak Családon belüli erőszak Civil tér
Közterületi kameráink Függőségek Szexuális zaklatás Bűnmegelőzési tanácsadás
Közterületek veszélyei Segítő szervezetek Városrehabilitáció
Vásárlók védelme
Hírek Archívum Rendezvények A hónap témája

Danielisz Béla: Rákospalota rendfenntartás ANNO 1. rész

„rendőrség alatt érteni a törvényhatóságok azon hivatalát kell, melynek feladata: a jólét előmozdítására, a rend és biztonság fenntartására, nem különben az ezeket fenyegető veszélyek elhárítása céljából – akár emberi cselekvés vagy mulasztásból, akár pedig a természet elemeitől származnak – megállapított országos és helyi rendszabályokat végrehajtani, illetőleg azok megtartása felett őrködni, és a vétségek, bűntények elkövetőit nyomozni, elfogni és a törvények elé állítani.” (Kedvessy György)

„S mi sem bizonyosabb, mint hogy a rendőri működés helyes beillesztésétől az állami és társadalmi szervezetbe függ az emberre nélkülözhetetlen javaknak, s minden javak legbecsesebbikének: a szabadságnak sorsa.„ (Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban, 1901.)

Az 1867-es kiegyezés számos változást idézett elő a magyarországi rendfenntartás szervezetében. Alapvető, hogy 1848 után a felelős magyar kormány kezébe került vissza ismét a belügyek kezelése. Mint Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök mondta 1867. II. hó 28-án:

„A minisztérium meg van győződve,hogy az önkormányzat ezen százados hazájában a rendet, melyet különösen az átmeneti korszakban egy percig sem szabad megzavartatnia, minden hatóság saját körében és maga a nagyközönség józansága fogja megóvni. Ha azonban az bármely oldalról megzavartatnék, a kormány mint a törvény és alkotmány őre, kötelességének ismerné, azt a legnagyobb elhatározottsággal fenntartani!”

A korszakos változások időszakából csak egy kicsiny szeletet ragadunk most ki, Rákospalota rendfenntartása kialakulásának néhány epizódját. Ennek apropója, hogy a 1923. június 30-án kihirdetett belügyminiszteri rendelet várossá nyilvánította az addigi községet.

Rákospalota közigazgatási szempontból Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott, így a kiegyezést követően a vármegyei rendfenntartás jellemzőivel rendelkezett. Az akkori vármegyei közigazgatás rendészeti sokszínűségét nem feladatunk most ismertetni, de számos jelentős tanulmány és értekezés taglalja. Amit itt tudni szükséges, hogy a kiegyezés kori Osztrák-Magyar Monarchiában nem létezett országos rendőrség. Ennek megszervezésére majd csak a Monarchia felbomlása után kerül sor. A városokban rendőrségek voltak, a vármegyékben pandúrok vagy csendbiztosok.

Alapvető változást hozott az 1872. évi XXXVI. tc Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről, ennek első szakasza kimondta:

Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek.

A törvény 20. § alapján az állam „fővárosi rendőrség” néven saját rendőrséget hoz létre.

Az 1881. évi XXI. tc. alapján létrehozásra került a „Fővárosi rendőrség”.

1. § Budapesten „fővárosi rendőrség” elnevezés alatt, egységes szervezettel rendőrség állittatik fel, melyet saját közegei által az állam kezel, - melynek működési köre az 1872. évi XXXVI. tc. alapján megalakult főváros összes bel- és külterületére terjed ki.

2. § A fővárosi rendőrség feladata: működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fentartani, a büntetőtörvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállitani, az ezek ellen vétőket kipuhatolni és megfenyités végett az illetékes biróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni, s általában a figyelő, megelőző és felfedező rendőrség feladatait a jelen törvény keretén belől teljesiteni.

A fővárosi rendőrség megszervezése és létrehozása jelentős mértékben kihatott a helyi közbiztonság alakulására, ugyan akkor hatással volt a környéki települések közbiztonsági helyzetére is.

Mindezek alapján 1889-re kialakult az a helyzet, mely szükségessé tette az 1889.évi XLVI tc. megalkotását „a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének kiterjesztéséről Uj Pest és Rákos-Palota községek területére"

1. § Az államilag szervezett Budapest fővárosi rendőrségnek hatásköre az 1881:XXI. tc. alapján az 1890. évi január hó első napjától kezdve a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe kebelezett Uj-Pest és Rákos-Palota községek összes bel- és külterületére kiterjesztetik.

A törvény indokolása szerint:

A tapasztalás bizonyítja, hogy oly nagyobb városokból,melyekben a rendőrség a személy-és vagyonbiztonság érdekében a közkivánatnak megfelelően működik, azok, kik a közbiztonság ellen irányuló üzelmeikben magukat akadályoztatva látják, illetőleg, kiknek bűnös czéljaik elpalástolása és kivitelére nézve, a rendőri éber felügyelet akadályt képez, - minthogy törvényellenes működésüknek csak nagyobb városok szolgálhatnak alkalmas szinteréül: az ezekhez legközelebb fekvő oly helyeken szoktak letelepedni vagy tartózkodni, hol a gondos rendőri megfigyelés és ellenőrzés kellőképpen nem gyakoroltathatik.

A törvény Török János főkapitány sürgetésére születik meg. A községek közigazgatásilag nem csatlakoztak Budapesthez. A feladat ellátására Uj-Pesten új rendőrkapitányságot szerveztek, a két településre kiterjedő hatáskörrel.

2. § Az 1. §-ban megnevezett községek területére vonatkozólag „Ujpesti kerületi kapitányság” elnevezéssel és Uj-Pest székhelylyel egy külön kerületi kapitányság szerveztetik, a többi kerületi kapitányságok részére megállapitott személyi illetményekkel és dologi kiadásokkal.

3. § Mindazon teendők, melyeket az 1881:XXI. tc. Budapest főváros törvényhatóságára ruház (i. t. 4., 7., 56. stb. §-ai) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye által lesznek ezen törvény alapján teljesitendők.

4. § Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének az 1886. évi XXI. tc. és az 1879:XL. törvénycikken, nemkülönben Uj-Pest és Rákos-Palota községeknek az 1886:XXII. törvénycikken alapuló szabályrendelet alkotási joga ezen törvény által nem érintetik.

Ezen intézkedésnek megfelelőleg az 1881:XXI. tc. 5. §-a akkép módosittatik, hogy Uj-Pest és Rákos-Palotára nézve a rendőri müködés jogalapját a törvények- és ministeri rendeleteken kivül, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye s az emlitett községek által alkotandó szabályrendeletek képezik. Uj-Pest és Rákos-Palota községeknek rendőri ügyekre vonatkozólag alkotandó szabályrendeletei a vármegyei törvényhatósági bizottság által eszközölt átvizsgálás után megerősités végett a belügyministerhez lesznek felterjesztendők.

1890. január 1-től megalakult az önálló Újpesti rendőrkapitányság. Első vezetője dr. Farkas Lajos lett. A rendőrkapitány alárendeltségében egy fogalmazó, egy segédfogalmazó, irodatiszt és írnok szolgált. 31 fős őrszemélyzet, mely egy őrmesterből, egy ellenőrből, valamint 24 fő gyalogos és 4 fő lovas rendőrből állt. A személyzethez tartozott még 4 detektív és egy kézbesítő rendőr.

Az állami költségvetés külön fejezetben határozta meg az új kapitányság költségvetését. Természetesen a két településre együttesen. Alább közölt példa az 1892/93-as esztendők összehasonlításával mutatja meg a költségeket.

A kiegyezés kori rendészeti viszonyok plurális jellegét mutatta, vagyis az önkormányzati és állami rendőrségek kettősségét egészítette ki az 1881.III. tc.-vel létrehozott csendőrség, a törvény hivatalos elnevezése szerint a közbiztonsági szolgálat.

1. § A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett magyar kir. csendőrség állittatik fel.

Hat csendőr kerület és ugyan annyi parancsnokság szerveződött. Rákos-Palota (Pest-Pilis-Solt-Kisukun vármegye) a III. kerülethez tartozott, melynek parancsnoksági székhelye Budapest volt.

dr. Katona Géza a „Közbiztonság-védelem Magyarországon az I. Világháborúig” könyvéből idézve (106. oldal) a budapesti III. csendőrkerületben 151 gyalogos,57 lovas és 2 vegyes őrs működött. Az őrsök létszáma 5 és 18 fő között mozgott.

Rövid történeti áttekintésünkből kiderül, hogy Rákos-Palota közbiztonságát a vármegyei és községi szabályrendeletek határozták meg egészen 1889-ig, míg a fővárosi rendőrhatóság illetékességi körébe nem vonták Uj-Pest településsel egyidejűleg. 1881-től a vidéki közbiztonság fenntartására szerveződött meg a csendőrség, mely Rákos-Palota külterületein láthatott el feladatokat.

Az 1923-as várossá nyilvánítás társadalmi, gazdasági és nem utolsó sorban közbiztonsági szempontból is újabb fordulatot hozott a település életében. Az újabb kori legjelentősebb változás azonban 1950-ben történt, mikor létrejött Nagy-Budapest.


×

Adatvédelemi tájékoztató

I. Bevezető

Adatkezelőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tiszteletben tartsuk és védjük az Ön személyes adatait, és arra törekszünk, hogy Ön biztonságban érezze magát, amikor honlapunkra látogat, vagy információt nyújt számunkra. Annak érdekében, hogy releváns információkat közölhessünk Önnel, válaszolhassunk kérdéseire és növeljük azon előnyöket, amelyeket honlapunktól kaphat, bizonyos esetekben arra kérjük Önt, hogy adja meg személyes adatait. Erre azokban az esetekben kerülhet sor, amikor portálunkon regisztrációs kérelmet indít a hírlevélhez történő csatlakozáshoz.

Az adatvédelem szabályainak meghatározásánál különös tekintettel vettük figyelembe az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 20. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.

Kinyilvánítjuk továbbá, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységünk során az Infotv. rendelkezéseinek és Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásainak megfelelően járunk el, a hatályos jogszabályok előírásait betartjuk, illetve az adatvédelemhez kapcsolódó fontosabb nemzetközi ajánlásokat is figyelembe vesszük

II: Honlapunk optimális használata

Főszabályként bármely Felhasználó önmaga azonosítása és személyes adatainak megadása nélkül is megtekintheti honlapunkat. Portálunk olyan esetekben, ahol a szolgáltatás ezt megköveteli domain információkat gyűjt látogatásáról annak érdekében, hogy testre szabja és felhasználóbaráttá tegye honlapunkat az Ön számára.

Abban az esetben, mikor Öntől személyes adatokat kérünk, tájékoztatjuk, hogy milyen indokkal és célból kérjük ezen adatokat. Ön dönthet úgy, hogy az adatokat nem adja ki, ebben az esetben is hozzáférhet a honlap más részeihez, azonban nem férhet hozzá bizonyos regisztrációhoz kötött szolgáltatásokhoz.

III: Fogalom-meghatározások

személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;

adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése;

adatkezelő: az a személy vagy szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.

IV. A kezelt személyes adatok köre

Adatkezelés során a Felhasználó döntése alapján az adatkezelő az alábbi adatokat kezeli a regisztrációval rendelkező Felhasználók esetében: Felhasználó által a regisztrációkor megadott név, lakcím, e-mail cím.

V. Az adatkezelő

Adatkezelő: az adatkezelést saját technikai eszközeivel Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata és Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal látja el.
Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.
Postafiók: 1601 Budapest, Pf. 46.
Telefon: +36 1 305 3100
E-mail: info@bpxv.hu
weboldal: www.bpxv.hu

VI. Az adatkezelés jogalapja és célja

Az Adatkezelő a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása alapján kezeli. A regisztrációs kérelem kitöltésével az érintett hozzájárulását adja személyes adatai kezeléséhez. Adatkezelésre a honlap Felhasználóinak önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilatkozata alapján kerül sor, amely nyilatkozat tartalmazza a Felhasználók kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az oldal használata során általuk közölt személyes adataik, illetve a róluk generált személyes adatok felhasználásra kerüljenek. Az Adatkezelés jogalapja az Infotv. 5.§ (1) bek. a) pontja szerint az érintett önkéntes hozzájárulása.

Az Ön által megadott adatokat arra használjuk, hogy kéréseit teljesítsük vagy az Ön által kért szolgáltatást közvetítsük. Az adatkezelés célja, hogy kapcsolatot tartsunk Önnel.

VII. Az adatfeldolgozó

Az Adatkezelő külön adatfeldolgozót nem vesz igénybe. Az általa kezelt személyes adatokat szükség esetén az saját technikai eszközeivel dolgozza fel.

VIII. Az adatkezelés időtartama

A Felhasználó által megadott személyes adatok kezelése mindaddig fennmarad, amíg a Felhasználó a szolgáltatásról – az adott felhasználói névvel – ki nem iratkozik, és egyúttal kéri az adatai törlését, amely intézkedést az Adatkezelő elérhetőségeinek felhasználásával bármely módon megtehet. A törlés időpontja a Felhasználó törlési igényének beérkezésétől számított 10 munkanap.

IX. Rendelkezés a személyes adatokról

Önnek joga van ahhoz, hogy felvilágosítást kapjon arról, van-e a birtokunkban Önre vonatkozó személyes adat, és ha igen hozzáférjen ezen adatokhoz.

Bármikor és bármely módon kezdeményezheti kijavításukat vagy törlésüket.

Személyes adat törlésére vagy módosítására irányuló igényét 3 napon belül teljesítjük, ezt követően a korábbi (törölt) adatok már nem állíthatók helyre.

Az Adatkezelő az érintettek kérelmére tájékoztatást ad az érintettek kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az érintett személyes adatait.

X. Adatbiztonsági intézkedések - adatvédelem

Az Adatkezelő elkötelezett amellett, hogy szigorúan védje az Ön személyes adatait, tiszteletben tartsa az Ön ilyen adatok felhasználására vonatkozó döntését, és gondosan védelmezze, nehogy elvesszenek, azokkal visszaéljenek, azokhoz jogosulatlanul hozzáférjenek, vagy azokat hozzáférhetővé tegyék, megváltoztassák vagy megsemmisítsék.

Kötelezi magát továbbá, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását.

Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhív az ez irányú kötelezettségeinek teljesítésére.

XI. Adattovábbítás lehetősége

Ahol szolgáltatásunk megköveteli az Ön adatait hozzáférhetővé tesszük olyan harmadik személy számára is, amely a velünk fennálló kapcsolata alapján szolgáltatásokat nyújt a nevünkben. Kizárólag olyan adatokat adunk át ezen harmadik személyeknek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szolgáltatásukat teljesítsék, és intézkedéseket teszünk az Ön adatainak védelme érdekében.

XII. Az Infotv. 6. § (5) bekezdésén alapuló adatkezelés

Az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján az Adatkezelő

  1. a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából az érintett hozzájárulása hiányában jogosult és köteles minden olyan rendelkezésére álló és általa szabályszerűen tárolt személyes adatot az illetékes hatóságoknak továbbítani, amely adat továbbítására őt jogszabály vagy jogerős hatósági kötelezés kötelezi, illetve
  2. b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, amennyiben ez az érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti az általa szabályszerűen tárolt személyes adatokat.

XIII. Jogfenntartás

Az adatkezelő fenntartja a jogot, hogy jelen Adatvédelmi Tájékoztatót időről-időrel módosítsa vagy frissítse. A „Legutóbbi frissítés” dátuma a lap alján megmutatja valamennyi Felhasználónak, hogy mikor történt a Tájékoztató legutóbbi változtatása.

Az Adatkezelő folyamatosan gondoskodik a korábbi Adatvédelmi Tájékoztatók megőrzéséről és tárolásáról.

Javasoljuk, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy továbbiakban milyen lépéseket teszünk az Ön személyes adatainak védelme érdekében.

XIV. Jogérvényesítés lehetősége

A Felhasználó jogainak megsértése esetén, illetve jogai érvényesítése érdekében a Fővárosi Törvényszékhez (1055 Budapest, Markó u. 27.) vagy – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszékhez fordulhat keresettel, továbbá bármely személyes adattal kapcsolatos kérdésben kérheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségét is (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., postacím: 1530 Budapest, Pf. 5., e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, weboldal: www.naih.hu).

Jelen tájékoztatót Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Polgármestere és Jegyzője adta ki.

Legutóbbi frissítés dátuma: 2017. május 19.

×

Információ az internetes sütikről

Mik azok a sütik, angolul "cookies"?

A süti egy olyan fájl, (egy adatsor,) amit a weboldal látogatójának számítógépén, mobiltelefonján vagy egyéb, internetes hozzáférést biztosító eszközén hozhat létre a weboldalt megjelenítő program. A cookie-t a webszerver küldi a látogató böngészőjének, majd a böngésző visszaküldi a szervernek. A sütik kizárólag adatokat tartalmaznak, vagyis nem tartalmaznak futtatható állományokat, vírusokat, illetve kémprogramokat (spyware) és nem férnek hozzá a felhasználó merevlemezének adataihoz. A süti egy kódolt adatsor, egy elérési útvonal, ami csak az adott szerverrel együtt értelmezhető. Magát a felhasználó adatait a szerver tárolja, nem a süti. Szinte minden weboldal használ sütiket, mivel azok nélkül a zökkenőmentes működés elképzelhetetlen.

Mire használjuk a sütiket?

Ezek a fájlok lehetővé teszik a felhasználó internetezésre használt eszközének felismerését, így releváns, a felhasználó igényeihez igazított tartalom megjelenítését. Ilyenek például a kizárólag felhasználói névvel és jelszóval elérhető oldalak, amik sütik nélkül nem működnének. A sütik a felhasználó számára egyszerűbb böngészést biztosítanak, és elősegítik, hogy a honlap üzemetetője minél kényelmesebb szolgáltatást nyújtson. Fontos szerepe van a sütiknek a honlap látogatottsági statisztikájának elkészítéséhez. Ennek keretében adatokat kapunk a honlap és egyes oldalainak látogatottságáról, arról, hogy a felhasználó mennyi időt töltött egy-egy oldalon, a használt böngészőről és az eszközön futó operációs rendszerről. A kapott statisztikai eredményeket felhasználva tudjuk az oldal szerkezetét és tartalmát az igényeknek megfelelően alakítani, mindezt a felhasználók anonimitásának megőrzése mellett.

Tartalmaznak a sütik személyes adatot?

A legtöbb süti hatékony működéséhez semmilyen személyes jellegű adat nem szükséges. Kivételt képeznek például azok a sütik, amik a böngésző számára megjegyezhetővé teszik a bejelentkezési adatokat vagy egy webáruházban megőrizhetővé teszik a kosárba tett termékeket. Ezek az adatok olyan módon vannak tárolva, hogy azokhoz jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá, illetve a cookie maga nem tartalmaz személyes adatot, csak a szerveren tárolt adatokhoz való elérési kulcsot, de ezt is kódolt formában.

A sütik törlése

A weboldalak eléréséhez használt böngészőprogramok többsége alapértelmezett esetben engedélyezi a sütik elhelyezését az eszközre. A sütik kezelésére vonatkozó információk a böngésző beállításai között találhatóak. Ezek a beállítások megváltoztathatók úgy, hogy a cookie-k automatikus kezelését a böngésző blokkolja, vagy minden esetben értesítést küldjön a felhasználónak, ha az eszközre cookie-t küldtek. Fontos tudni, hogy a cookie-k használatának tiltása vagy korlátozása negatívan befolyásolhatja az oldal bizonyos funkcióinak működését, például a megrendelést vagy bejelentkezést.

Ellenőrizze a böngésző süti beállításait!

A korszerű böngészők mindegyike alkalmas arra, hogy személyre szabhasd a böngésző beállításait a cookie-kra vonatkozóan, úgy, hogy a sütik használata mellett számodra még kényelmes internetezést biztosítva is biztonságos legyen. Ha a számítógépet csak ön használja, akkor hosszabb lejárati időt is beállíthat a böngészési előzmények rögzítésére, illetve a személyes adatok tárolására vonatkozóan. Amennyiben számítógépet más is használja(például egy internet kávézóban), akkor érdemes a böngésző által megjegyzett adatokat minden egyes használatot követően törölni, vagy “inkognitó” ablakot használni a böngészéshez. Így lehetősége van arra, hogy biztonságos keretek között látogasson meg olyan oldalakat, melyek cookie-kat helyeznek el a gépen. Rendszeresen frissítse a kémprogramok elleni programokat és víruskeresőket! Sok esetben a kémprogramok ellen védő szoftverek valós időben figyelik a böngészést és figyelmeztetnek, amennyiben nem biztonságos oldalt kíván betölteni a felhasználó. A támadások jelentős hányada a böngésző biztonsági résein keresztül történik. Minél régebbi verziójú egy böngésző, annál több ilyen gyenge pont található meg benne. Mindig telepítse a böngésző legfrissebb verzióját, melyet legkényelmesebben az automatikus frissítés beállításával érhet el.

×

Impresszum

Az addakezed.bpxv.hu címen található honlap Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának "ADD A KEZED!" - elnevezésű bűnmegelőzési projektjének hivatalos honlapja.

Felelős kiadó: dr. Lamperth Mónika jegyző

A honlap szerkesztője: Beke Károly, csoportvezető, Stratégiai és Tájékoztatási Csoport
email címe: beke.karoly@bpxv.hu

Az addakezed.bpxv.hu aldomain tulajdonosa Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.

Tárhelyszolgáltató: Zomsys Media Kft
Székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Kossuth Lajos út 99.