Add a kezed!

a XV. Kerületi Önkormányzat
bűnmegelőzési projektje

Településbiztonság Nagyítás Civil tér Bűnmegelőzési tanácsadás Városrehabilitáció
Címlap
Vagyonvédelmi Centrum Gyermek- és ifjúságvédelem Áldozatvédelem Településbiztonság
Otthonaink biztonsága Az internet világa Időskorúak figyelmébe Nagyítás
Gépjárműveink biztonsága Iskolai erőszak Családon belüli erőszak Civil tér
Közterületi kameráink Függőségek Szexuális zaklatás Bűnmegelőzési tanácsadás
Közterületek veszélyei Segítő szervezetek Városrehabilitáció
Vásárlók védelme
Hírek Archívum Rendezvények A hónap témája

Danielisz Béla: Rendfenntartás ANNO 2.rész

„…a társadalmi rendet a jogon és jogszolgáltatáson túl, 1)az egyesek szabad együttműködése, 2)a javak helyes megoszlása, 3) felebaráti érzés, 4) az egyesek hite, meggyőződése tartják fenn.” (Concha Győző1)

Magyarországi rendőrségek a dualizmus korában2

A dualizmus kori magyar rendészet időszaka a polgári értelemben vett rendészet kialakulásának és megerősödésének időszaka. Ekkor jött létre, összhangban a polgári közigazgatással, a modernnek nevezhető nemzeti rendészeti struktúra a Magyar Királyságban. A kiegyezést követő időszakban az a sajátos helyzet állt elő Magyarországon, hogy bár a neoabszolutizmus rendészete szakmai szempontok alapján korszerű volt, mégsem lehetett átvenni, annyira összeforrt a Habsburg - elnyomással.3 A rendszer elemeit felszámolták és új struktúrákat hoztak létre, visszanyúlva az 1848-as állapotokhoz.

Az 1871. évi. XVIII. törvény ”A községek rendezéséről” határozta meg a községek jogai és teendői között azt, hogy ” kezeli a tűz és közrendőrséget s a szegényügyet:”4 A törvény a rendezett tanácsú városok kötelességévé tette továbbá : ” kezelik a helyi igényeknek szerint a piaczi, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget:”5. A 64 § kimondta, hogy a rendezett tanácsú város elöljáróságának tagja a rendőrkapitány. Ezzel egységes mederbe szorította a helyi rendőrségek vezetőinek elnevezését.

A magyar rendőrségek fejlődésének következő törvényileg szabályozott állomása az 1872. évi. XXXVI. tc. ” Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről ”. A törvény 20 § kimondta:

A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam ”fővárosi rendőrség” neve alatt saját közegei által kezeli. A törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlen marad.

A 21. § szerint:

Az államilag kezelendő fővárosi rendőrségnél a tulajdonképeni rendőri működés a rendőri bíráskodástól külön választandó....” továbbá : ” Azon esetre, ha a főváros egyesítéséig ezen fővárosi rendőrségről szóló törvény meg nem alkottatik6, a tényleges egyesítés napjától kezdve a rendőrség végleges rendezéséig a főváros jelenlegi rendőri közegei közvetlenül a belügyminister hatósága alá helyeztetnek, a ki a rendőri közegek feletti fegyelmi joggal, valamint kinevezésük és előmozdításuk jogával ruháztatik fel és felhatalmaztatik, hogy a rendőri ügyekben való fellebbezést a fővárosra nézve ideiglenesen szabályozza. A rendőrség költségeit illetőleg a fővárosokban e czélra 1872. évben fordított összeg ideiglenesen a kincstárnak megtérítendő az egyesített főváros által és átalánykép a belügyminister költségvetésébe felveendő.
A fővárosnak a helyi rendőrségre vonatkozó szabályait és határozatait a rendőrség végleges szervezéséig az állami rendőrség lesz köteles végrehajtani.

A Magyar Királyság rendészeti szervezetei voltak a magyarországi rendőrségek, a Magyar Királyi Csendőrség, a Magyar Királyi Pénzügyőrség és vámhivatalok, a testőrségek, a Magyar Királyi Koronaőrség és a Képviselőházi Őrség, valamint a büntetés-végrehajtás intézménye. A Magyarországon működő rendőrségek két részre oszlottak, az állami és önkormányzati rendőrségre. A Magyar Királyság törvényei a rendfenntartás jogát az államnak és az önkormányzatoknak biztosították. Ebből következően rendőrséget a törvényhatósági jogú7 és a rendezett tanácsú városok8 hozhattak létre.

A községekben csak elvétve akadt rendőrség s a létszámuk is minimális volt. Sehol sem haladta meg a 10 főt, gyakorlatilag rendőrőrsként működtek, - fenntartási költségeiket a községi önkormányzatok nem tudták kigazdálkodni. A városi rendőrségek a helyi önkormányzatok irányítása alatt álltak. A belügyminiszter munkájukba közvetlenül nem, csak az önkormányzatokon keresztül szólhatott bele, mint a törvényesség felügyelője.

Az önkormányzati rendőrségek

A városi rendőrségek jelentették a magyarországi rendőrségek derékhadát, hiszen a működési terület, a lakosság száma, a bűnesetek száma és a testületi létszám alapján is a Magyar Királyságban működő rendőrségek többségét adták. A városi rendőrségek szervezeti felépítése ugyan eltért egymástól, de főbb strukturális vonásaikban megegyeztek.

A szervezet élén a kapitány állt, aki a kapitányi hivatalon keresztül irányította a testületet. A hivatalhoz több osztály tartozott. ( Pl: őrtestületi, bűnügyi, közigazgatási stb.) Nagyobb városokban az osztályok munkatársai specializálódtak, de kisebb településeken az osztálystruktúra sem mindenhol alakult ki.

A századfordulóra a nagyobb városokban már megszerveződtek a detektív csoportok is. A kapitányi hivatalhoz tartozott még a fogda, a számvevőség, a segédhivatal és az un. szolgaszemélyzet. A rendőrlegénység túlnyomó többsége a város közigazgatási határán belül elhelyezett őrszobákhoz tartozott és ezek körzetében teljesített szolgálatot.

Az állami rendőrségek

Az állami rendőrségek alkották a Magyar Királyságban a rendőrségek másik csoportját. Három állami rendőrség működött : a fővárosi rendőrség9, a Magyar Királyi Határrendőrség10, és a Fiumei Állami Rendőrség. Állami rendőrséget ott hoztak létre, ahol kiemelt fontosságot tulajdonítottak a rend fenntartásának és megőrzésének. Az állami rendőrségek minden tekintetben követendő példát jelentettek az önkormányzati rendőrségeknek. Az állami rendőrségek közvetlen miniszteri irányítás alatt álltak, ugyanakkor a fiumei és a fővárosi rendőrség irányításába a városi képviselőtestületnek beleszólási lehetősége volt. Valamennyi városi rendőrség összes létszáma 10-12.000 főre becsülhető.

A Magyar Királyi Határrendőrség szervezeti felépítése egyedi volt. A határrendőrség kirendeltségekből és kapitányságokból állt, A kirendeltségek munkáját a kapitányságok irányították

A testület vezető szerve a Belügyminisztériumban működött, osztályként. A rendőrségek, leszámítva a határrendőrséget, - mely feladatánál fogva vidéken működött, - tevékenységüket alapvetően a városokban fejtették ki. A Magyar Királyi Csendőrség11 megalakítása után a falvak rendfenntartását a csendőrség látta el.

A Magyar Királyi Rendőrség és Magyar Királyi Csendőrség - eltérő szervezeti felépítéssel ugyan, de átfogta a Magyar Királyság teljes területét. A városi rendőrségek döntő többsége a kiegyezéstől működött, de volt arra is példa, hogy egy fejlődő település később hozott létre rendőrséget, illetve visszafejlesztette azt, vagy a csendőrséget kérte fel térítés ellenében a rend fenntartására.

A dualizmus kori rendészeti szervek a Magyar Királyság területén viszonylag kis létszámmal értek el számottevő eredményeket. 283 000 négyzetkilométernyi területen 20 millió főnyi lakosság körében nem egészen 33 000 fő tartotta fenn a rendet.12

A szolgálatellátás elvei

A rendőri szolgálatellátás elvei városonként változtak. Az ország törvényei minden területen érvényesek voltak és azok betartását meg is követelték, azonban a városok - saját hatáskörükben - egymástól eltérő végrehajtási utasításokat, szabályrendeleteket adtak ki. Ez a helyzet nagyszerű lehetőséget adott a helyi sajátosságok figyelembevételére.

A rendészet tekintetében e gyakorlatot helyezte egységes korlátok közé a 65 000/1909. sz. BM belügy- és igazságügy-miniszteri közös rendelet13, amely a rendőri büntetőeljárást központilag szabályozta, továbbá a belügyi nyomozás tárgyában kiadott 130 000/1899. sz. BM-körrendelet14, a bűnvádi perrendtartás 1896: XXXIII. tc.15, a büntető törvénykönyv 1878: V. tc.16, a kihágási büntető törvénykönyv 1879 : XL. tc.17 valamint több más rendelkezés.

A rendészeti tevékenység fontosabb kérdéseit törvények és rendeletek központilag szabályozták az egész ország területén. Ezek beépültek az állami rendészeti szervek, valamint az önkormányzati rendőrségek szolgálati szabályzataiba.

A közrend védelmének joga az államot és az önkormányzatokat illette meg. E hatóságok hozhattak létre rendészeti feladataik ellátására rendészeti testületeket. Állam esetében az országgyűlés, az önkormányzatok esetében a közgyűlések hatáskörébe tartozott e testületek alapítása illetve feloszlatása. A századfordulóra kialakult a szervek hatásköre is : a területi elv érvényesült munkájuk során.

A határok azonban nem voltak merevek. Az egyik testület tagja a másik területén is végezhetett munkát a helyi illetékes tudtával. Ha egy rendezett tanácsú város rendőrsége nem tudott megbirkózni egy bűnüggyel, a közeli törvényhatósági jogú város rendőrségétől kérhette az ügy felderítését.

A városi rendőrségek szolgálatellátását a szolgálati szabályzatuk határozta meg. Minden városi rendőrségnek külön szolgálati szabályzata volt. Bár mintának tekintették a városi rendőrségek szolgálati szabályzatuk és szolgálat-ellátási szabályzatuk megalkotásánál az állami rendőrségek ilyen típusú szabályzatait, mégis erősen visszatükröződött minden helyi dokumentumban a bűnüldözésről vallott helyi felfogás.

A városi rendőrségek szabályzata általában a helyi rendőrségek szervezeti felépítését, a testület célját és feladatait, a felvétel és elbocsátás szabályait, fegyelmi kérdéseit, a magatartási szabályokat, a panasztétel lehetőségeit, a szolgálatellátás és fegyverhasználat szabályait, az egyes beosztások kötelmeit, a személyi állomány járandóságait, valamint a szolgálatellátás során előforduló részfeladatok ellátásának módját tartalmazta. E feladatok szabályozása során, bár voltak azonosságok, a szolgálati szabályzatok mindegyike egyedi alkotás maradt.


Lábjegyzetek: források, megjegyzések)

1Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban, székfoglaló értekezés 1901. április 15.

2Részlet: Danielisz Béla: Áttekintés az önkormányzati rendőrség történetéről (1867-1919) tanulmányból, 1997.augusztus.

3A Magyar rendvédelem története 68. old.

41871. évi. XVIII. tc. 22 § g.pont.

5Uo. 23 § a. pont.

6A fővárosi rendőrségről az 1881. évi XXI. tc. rendelkezik.

7Az 1870 : 42. tc. a szabad királyi városok többségét a törvényhatósági jogú városok kategóriájába utalta. Egyes szabad királyi városok, mivel ”jelentéktelen ” helyek voltak, címük megtartása mellett az 1871: 16. tc. rendezett tanácsú várossá tette. Más helyek azonban gazdasági jelentőségüknél fogva lettek tv. hatósági jogú városok. Városi törvényhatóságot csak törvény létesíthetett. A városok hatásköre megegyezett a vármegye hatáskörével.A törvényhatósági jogú város önmagában egyesítve az első és másodfokot intézte ügyeit. A városok élén főispán állt. Legfontosabb szerve a Törvényhatósági Bizottság volt. Mellette egyéb bizottságok és választmányok működtek. A polgármester elnökletével intézte a városi tanács a közigazgatási és kisebb gazdasági ügyeket. (Magyar történelmi fogalomtár II. kötet. Bp. 1989. Szerkesztette : Bán Péter. 208. old.)

8A rendezett tanácsú városok az 1870 : 42, az 1871 : 18. tc. és az 1886 : 22. tc. az ún.: községi törvények alapján jöttek létre. A rendezett tanácsú városok a járási szervezeten kívül állottak, és közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartoztak. Belügyeikben önállóan intézkedhettek, de csak első fokú igazgatási és gazdálkodási jogkörben járhattak el. A város legfőbb szerve a városi tanács volt, első tisztviselője a polgármester. (Uo. 137. old.)

91881. évi. XXI. tc. (1881. évi Országos Törvénytár 21. szám. 141. old.)

101903. évi. VIII. tc.

111881 : III. tc. A közbiztonsági szolgálat szervezéséről.

12A magyar rendvédelem története 73. old.

13Belügyi Közlöny 1909. évi 42. szám 447. old.

14Magyar Rendeletek Tára 1899. II. 2417. old.

15Magyar Törvénytár 1896. 118.old

16Magyar Törvénytár 1877-1878. 101. old.

17Magyar Törvénytár 1879-1880. 190.old.


×

Adatvédelemi tájékoztató

I. Bevezető

Adatkezelőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tiszteletben tartsuk és védjük az Ön személyes adatait, és arra törekszünk, hogy Ön biztonságban érezze magát, amikor honlapunkra látogat, vagy információt nyújt számunkra. Annak érdekében, hogy releváns információkat közölhessünk Önnel, válaszolhassunk kérdéseire és növeljük azon előnyöket, amelyeket honlapunktól kaphat, bizonyos esetekben arra kérjük Önt, hogy adja meg személyes adatait. Erre azokban az esetekben kerülhet sor, amikor portálunkon regisztrációs kérelmet indít a hírlevélhez történő csatlakozáshoz.

Az adatvédelem szabályainak meghatározásánál különös tekintettel vettük figyelembe az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 20. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.

Kinyilvánítjuk továbbá, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységünk során az Infotv. rendelkezéseinek és Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásainak megfelelően járunk el, a hatályos jogszabályok előírásait betartjuk, illetve az adatvédelemhez kapcsolódó fontosabb nemzetközi ajánlásokat is figyelembe vesszük

II: Honlapunk optimális használata

Főszabályként bármely Felhasználó önmaga azonosítása és személyes adatainak megadása nélkül is megtekintheti honlapunkat. Portálunk olyan esetekben, ahol a szolgáltatás ezt megköveteli domain információkat gyűjt látogatásáról annak érdekében, hogy testre szabja és felhasználóbaráttá tegye honlapunkat az Ön számára.

Abban az esetben, mikor Öntől személyes adatokat kérünk, tájékoztatjuk, hogy milyen indokkal és célból kérjük ezen adatokat. Ön dönthet úgy, hogy az adatokat nem adja ki, ebben az esetben is hozzáférhet a honlap más részeihez, azonban nem férhet hozzá bizonyos regisztrációhoz kötött szolgáltatásokhoz.

III: Fogalom-meghatározások

személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;

adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése;

adatkezelő: az a személy vagy szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.

IV. A kezelt személyes adatok köre

Adatkezelés során a Felhasználó döntése alapján az adatkezelő az alábbi adatokat kezeli a regisztrációval rendelkező Felhasználók esetében: Felhasználó által a regisztrációkor megadott név, lakcím, e-mail cím.

V. Az adatkezelő

Adatkezelő: az adatkezelést saját technikai eszközeivel Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata és Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal látja el.
Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.
Postafiók: 1601 Budapest, Pf. 46.
Telefon: +36 1 305 3100
E-mail: info@bpxv.hu
weboldal: www.bpxv.hu

VI. Az adatkezelés jogalapja és célja

Az Adatkezelő a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása alapján kezeli. A regisztrációs kérelem kitöltésével az érintett hozzájárulását adja személyes adatai kezeléséhez. Adatkezelésre a honlap Felhasználóinak önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilatkozata alapján kerül sor, amely nyilatkozat tartalmazza a Felhasználók kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az oldal használata során általuk közölt személyes adataik, illetve a róluk generált személyes adatok felhasználásra kerüljenek. Az Adatkezelés jogalapja az Infotv. 5.§ (1) bek. a) pontja szerint az érintett önkéntes hozzájárulása.

Az Ön által megadott adatokat arra használjuk, hogy kéréseit teljesítsük vagy az Ön által kért szolgáltatást közvetítsük. Az adatkezelés célja, hogy kapcsolatot tartsunk Önnel.

VII. Az adatfeldolgozó

Az Adatkezelő külön adatfeldolgozót nem vesz igénybe. Az általa kezelt személyes adatokat szükség esetén az saját technikai eszközeivel dolgozza fel.

VIII. Az adatkezelés időtartama

A Felhasználó által megadott személyes adatok kezelése mindaddig fennmarad, amíg a Felhasználó a szolgáltatásról – az adott felhasználói névvel – ki nem iratkozik, és egyúttal kéri az adatai törlését, amely intézkedést az Adatkezelő elérhetőségeinek felhasználásával bármely módon megtehet. A törlés időpontja a Felhasználó törlési igényének beérkezésétől számított 10 munkanap.

IX. Rendelkezés a személyes adatokról

Önnek joga van ahhoz, hogy felvilágosítást kapjon arról, van-e a birtokunkban Önre vonatkozó személyes adat, és ha igen hozzáférjen ezen adatokhoz.

Bármikor és bármely módon kezdeményezheti kijavításukat vagy törlésüket.

Személyes adat törlésére vagy módosítására irányuló igényét 3 napon belül teljesítjük, ezt követően a korábbi (törölt) adatok már nem állíthatók helyre.

Az Adatkezelő az érintettek kérelmére tájékoztatást ad az érintettek kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az érintett személyes adatait.

X. Adatbiztonsági intézkedések - adatvédelem

Az Adatkezelő elkötelezett amellett, hogy szigorúan védje az Ön személyes adatait, tiszteletben tartsa az Ön ilyen adatok felhasználására vonatkozó döntését, és gondosan védelmezze, nehogy elvesszenek, azokkal visszaéljenek, azokhoz jogosulatlanul hozzáférjenek, vagy azokat hozzáférhetővé tegyék, megváltoztassák vagy megsemmisítsék.

Kötelezi magát továbbá, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását.

Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhív az ez irányú kötelezettségeinek teljesítésére.

XI. Adattovábbítás lehetősége

Ahol szolgáltatásunk megköveteli az Ön adatait hozzáférhetővé tesszük olyan harmadik személy számára is, amely a velünk fennálló kapcsolata alapján szolgáltatásokat nyújt a nevünkben. Kizárólag olyan adatokat adunk át ezen harmadik személyeknek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szolgáltatásukat teljesítsék, és intézkedéseket teszünk az Ön adatainak védelme érdekében.

XII. Az Infotv. 6. § (5) bekezdésén alapuló adatkezelés

Az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján az Adatkezelő

  1. a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából az érintett hozzájárulása hiányában jogosult és köteles minden olyan rendelkezésére álló és általa szabályszerűen tárolt személyes adatot az illetékes hatóságoknak továbbítani, amely adat továbbítására őt jogszabály vagy jogerős hatósági kötelezés kötelezi, illetve
  2. b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, amennyiben ez az érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti az általa szabályszerűen tárolt személyes adatokat.

XIII. Jogfenntartás

Az adatkezelő fenntartja a jogot, hogy jelen Adatvédelmi Tájékoztatót időről-időrel módosítsa vagy frissítse. A „Legutóbbi frissítés” dátuma a lap alján megmutatja valamennyi Felhasználónak, hogy mikor történt a Tájékoztató legutóbbi változtatása.

Az Adatkezelő folyamatosan gondoskodik a korábbi Adatvédelmi Tájékoztatók megőrzéséről és tárolásáról.

Javasoljuk, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy továbbiakban milyen lépéseket teszünk az Ön személyes adatainak védelme érdekében.

XIV. Jogérvényesítés lehetősége

A Felhasználó jogainak megsértése esetén, illetve jogai érvényesítése érdekében a Fővárosi Törvényszékhez (1055 Budapest, Markó u. 27.) vagy – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszékhez fordulhat keresettel, továbbá bármely személyes adattal kapcsolatos kérdésben kérheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségét is (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., postacím: 1530 Budapest, Pf. 5., e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, weboldal: www.naih.hu).

Jelen tájékoztatót Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Polgármestere és Jegyzője adta ki.

Legutóbbi frissítés dátuma: 2017. május 19.

×

Információ az internetes sütikről

Mik azok a sütik, angolul "cookies"?

A süti egy olyan fájl, (egy adatsor,) amit a weboldal látogatójának számítógépén, mobiltelefonján vagy egyéb, internetes hozzáférést biztosító eszközén hozhat létre a weboldalt megjelenítő program. A cookie-t a webszerver küldi a látogató böngészőjének, majd a böngésző visszaküldi a szervernek. A sütik kizárólag adatokat tartalmaznak, vagyis nem tartalmaznak futtatható állományokat, vírusokat, illetve kémprogramokat (spyware) és nem férnek hozzá a felhasználó merevlemezének adataihoz. A süti egy kódolt adatsor, egy elérési útvonal, ami csak az adott szerverrel együtt értelmezhető. Magát a felhasználó adatait a szerver tárolja, nem a süti. Szinte minden weboldal használ sütiket, mivel azok nélkül a zökkenőmentes működés elképzelhetetlen.

Mire használjuk a sütiket?

Ezek a fájlok lehetővé teszik a felhasználó internetezésre használt eszközének felismerését, így releváns, a felhasználó igényeihez igazított tartalom megjelenítését. Ilyenek például a kizárólag felhasználói névvel és jelszóval elérhető oldalak, amik sütik nélkül nem működnének. A sütik a felhasználó számára egyszerűbb böngészést biztosítanak, és elősegítik, hogy a honlap üzemetetője minél kényelmesebb szolgáltatást nyújtson. Fontos szerepe van a sütiknek a honlap látogatottsági statisztikájának elkészítéséhez. Ennek keretében adatokat kapunk a honlap és egyes oldalainak látogatottságáról, arról, hogy a felhasználó mennyi időt töltött egy-egy oldalon, a használt böngészőről és az eszközön futó operációs rendszerről. A kapott statisztikai eredményeket felhasználva tudjuk az oldal szerkezetét és tartalmát az igényeknek megfelelően alakítani, mindezt a felhasználók anonimitásának megőrzése mellett.

Tartalmaznak a sütik személyes adatot?

A legtöbb süti hatékony működéséhez semmilyen személyes jellegű adat nem szükséges. Kivételt képeznek például azok a sütik, amik a böngésző számára megjegyezhetővé teszik a bejelentkezési adatokat vagy egy webáruházban megőrizhetővé teszik a kosárba tett termékeket. Ezek az adatok olyan módon vannak tárolva, hogy azokhoz jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá, illetve a cookie maga nem tartalmaz személyes adatot, csak a szerveren tárolt adatokhoz való elérési kulcsot, de ezt is kódolt formában.

A sütik törlése

A weboldalak eléréséhez használt böngészőprogramok többsége alapértelmezett esetben engedélyezi a sütik elhelyezését az eszközre. A sütik kezelésére vonatkozó információk a böngésző beállításai között találhatóak. Ezek a beállítások megváltoztathatók úgy, hogy a cookie-k automatikus kezelését a böngésző blokkolja, vagy minden esetben értesítést küldjön a felhasználónak, ha az eszközre cookie-t küldtek. Fontos tudni, hogy a cookie-k használatának tiltása vagy korlátozása negatívan befolyásolhatja az oldal bizonyos funkcióinak működését, például a megrendelést vagy bejelentkezést.

Ellenőrizze a böngésző süti beállításait!

A korszerű böngészők mindegyike alkalmas arra, hogy személyre szabhasd a böngésző beállításait a cookie-kra vonatkozóan, úgy, hogy a sütik használata mellett számodra még kényelmes internetezést biztosítva is biztonságos legyen. Ha a számítógépet csak ön használja, akkor hosszabb lejárati időt is beállíthat a böngészési előzmények rögzítésére, illetve a személyes adatok tárolására vonatkozóan. Amennyiben számítógépet más is használja(például egy internet kávézóban), akkor érdemes a böngésző által megjegyzett adatokat minden egyes használatot követően törölni, vagy “inkognitó” ablakot használni a böngészéshez. Így lehetősége van arra, hogy biztonságos keretek között látogasson meg olyan oldalakat, melyek cookie-kat helyeznek el a gépen. Rendszeresen frissítse a kémprogramok elleni programokat és víruskeresőket! Sok esetben a kémprogramok ellen védő szoftverek valós időben figyelik a böngészést és figyelmeztetnek, amennyiben nem biztonságos oldalt kíván betölteni a felhasználó. A támadások jelentős hányada a böngésző biztonsági résein keresztül történik. Minél régebbi verziójú egy böngésző, annál több ilyen gyenge pont található meg benne. Mindig telepítse a böngésző legfrissebb verzióját, melyet legkényelmesebben az automatikus frissítés beállításával érhet el.

×

Impresszum

Az addakezed.bpxv.hu címen található honlap Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának "ADD A KEZED!" - elnevezésű bűnmegelőzési projektjének hivatalos honlapja.

Felelős kiadó: dr. Lamperth Mónika jegyző

A honlap szerkesztője: Beke Károly, csoportvezető, Stratégiai és Tájékoztatási Csoport
email címe: beke.karoly@bpxv.hu

Az addakezed.bpxv.hu aldomain tulajdonosa Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.

Tárhelyszolgáltató: Zomsys Media Kft
Székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Kossuth Lajos út 99.