Az idősekkel szemben elkövetett bűncselekmények közül az egyik leggyakoribb a köznyelvben csak „unokás csalásnak” nevezett bűncselekmény. A módszer lényege, hogy az áldozatot felhívják, és közlik vele, hogy a gyerekük vagy az unokájuk bajba került, és sürgősen pénzre van szüksége.
Az áldozatot felhívják telefonon, jellemzően az éjszakai órákban, amikor nagy valószínűség szerint álmából riad fel. A telefonban általában rendőrtisztként mutatkoznak be, és először hivatalos, gyakran katonás hangnemben az áldozat személyes adatait „egyeztetik”. Majd ezután közlik a tragikus hírt, miszerint az gyermeküket vagy az unokájukat autóbaleset érte, ráadásul ő volt a hibás, több személy is megsérült a balesetben és az anyagi kár is jelentős. Egyes változatok szerint az unoka ittas is volt, és úgy okozta a balesetet. A lényeg, hogy óriási bajban van, amitől csak jelentős pénzösszeg azonnali megfizetésével menthetik meg.
A pénzre azért van szükség, hogy biztosítékul szolgáljon a kárt szenvedett áldozatok családjának, akik így eltekintenek a feljelentéstől, és az unokát nem tartoztatják le, illetve a sérüléseit rendes kórházban látják el. Ellenkező esetben rögtön a börtönkórházba viszik.
Ezektől a hírektől az álmából felriasztott áldozat természetesen annyira sokkos állapotba kerül, hogy képtelen logikusan és világosan gondolkodni, ellenállás nélkül követi a telefonáló utasításait. A bűnözők tesznek is róla, hogy az áldozatnak ne legyen ideje gondolkodni: egyfolytában szóval tartják, és nem engedik neki a telefont sem letenni, így az idős áldozat nem tudja felhívni szeretteit, hogy meggyőződjön arról, hogy valóban történt-e valami baj velük.
Kellő előkészítés után a magát rendőrnek kiadó bűnöző felajánlja, hogy személyesen elmegy a pénzért. Ha az áldozatnak nincs elég készpénze, akkor valamilyen értéktárgy átadására veszik rá, arra hivatkozva, hogy minél nagyobb összeget tudnak biztosítékul letenni, az unoka annál nagyobb eséllyel kerülhet ki a bajból.
Az áldozatok csak a pénz átadása után, rövidebb-hosszabb idő múlva képesek annyira gondolkodni, hogy telefonon felhívják szeretteiket. Ekkor derül ki, hogy hálaistennek nem történt semmi baj, és a szerencsétlen idős ember egy gátlástalan csalás áldozata lett.
Mert a minden szülőben és nagyszülőben benne lévő legerősebb érzésre, a gyerekei miatti aggodalomra épít. És arra, hogy ha bajban van, akkor minden körülmények között segíteni akar rajta.
A telefonhívás éjszaka érkezik, amikor az áldozat álmából riad fel. Sok idős ember szenved alvászavarban, ezért szed valamilyen altatót is. Amikor felriad, az altatótól még inkább kábán ébred, és ilyen körülmények között még nehezebb világosan gondolkodni.
A hírtől, amit az unokája balesetéről kap, teljesen sokkos állapotba kerül, és ilyen állapotban az ember képtelen normális gondolkodásra és cselekvésre.
És végül, de nem utolsósorban: azzal, hogy a telefonban folyamatosan szóval tartják, pattogó hangon utasítják, elszigetelik. Nem hagynak neki időt gondolkodni, a kétségbeesett áldozatok nem tudnak valódi, hiteles információkat szerezni.
Vegyük észre: majdnem minden csalásnak ez az egyik kulcsa: nem hagynak időt és lehetőséget az áldozatnak gondolkodni. Így csalnak ki tőle pénzt, íratnak vele alá hitelszerződést, vagy vásároltatnak vele valamit.
Őszintén szólva, talán ez a fajta csalás az, ami ellen a legnehezebb védekezni. Hiszen a sokkos állapot miatt az áldozat a tudatos gondolkodás és a cselekvés képességét veszíti el. Gyakran olyanok is áldozatul esnek, akik hallottak már erről a módszerről, de akkor, ott nem tudatosul bennük, hogy velük is éppen ez történik. De néhány jótanácsot azért adhatunk:
Ha nincs rá feltétlenül szükségünk, szüntessük meg az otthoni vezetékes telefont. Ha feltétlenül szükségünk van rá, akkor kérjünk titkos telefonszámot. Ugyanis az elkövetők az áldozatukat legtöbbször a telefonkönyvből, véletlenszerűen választják ki. A telefonkönyvből pedig már kiolvasható annyi személyes adat (név, lakcím), aminek az ismeretében a bűnözőktől érkező telefonhívás hitelesnek tűnhet, hiszen név szerint tudják keresni az áldozatot.
Bármire is utasítanak a telefonban, ne engedelmeskedjünk gondolkodás nélkül. Ilyen hír hallatán azonnal tegyük le a telefont, és hívjuk fel a hozzátartozónkat.
Ha közlekedési baleset történik, annak következményeit nem lehet pénzzel vagy más értéktárgy átadásával elintézni. A rendőrség soha nem kér pénzt, vagy fogad el pénzt letétbe. A rendőrség a baleset helyszínén nem foglalkozik az anyagi károk rendezésének kérdésével. És minden körülmények között elképzelhetetlen, hogy a rendőrség embere vagy megbízottja pénzt vagy értéktárgyat vegyen át a balesetet szenvedett áldozat hozzátartozójától.
Ha a fentieket tudatosítjuk magunkban, akkor nagyobb az esélyünk arra, hogy felismerjük a csalás kísérletét és elkerüljük az áldozattá válást.