Vagyonvédelmi centrum
Vagyonvédelmi centrum
Vagyonvédelmi centrum

A védelem három fő iránya ismeretes, egyik a mechanikai, másik az elektronikai eszközök alkalmazása, valamint a személyvédelem.

MECHANIKAI VÉDELEM

A mechanikai vagyonvédelem rendszere minden bejutási lehetőségre kiterjed (az építménybe, lakásba) és csak olyan erős, mint az általa alkotott lánc leggyengébb szeme.

Milyen a lakásunk mechanikai szilárdsága?

Amikor vizsgáljuk a lakás különböző be- és kijárati pontjait azt kell értékelnünk, hogy mi, mint tulajdonosok, milyen nehézségek árán tudnánk oda bemenni olyan esetben, amikor beletörött a zárba a kulcs, vagy ehhez hasonló eset történt. Ha mi könnyen behatolunk a lakásba, azt egy idegen is ugyanúgy megteheti.

Ezért elsősorban a bejárati ajtót vizsgáljuk, mennyire áll ellen az esetleges támadásnak. Milyen az ajtószárny, az ajtótok és a fal kapcsolata. Különösen fontos ezt megtenni a házgyári lakások bejárati szerkezeteinél, amelyek sajnos a rossz technológiai kiképzés miatt nem megfelelőek.

Az ajtótok az ajtószárnnyal együtt néha beesik egy erősebb lökés következtében. Az ajtózárnak nemcsak nehezen nyithatónak, kulcsmásolás ellen védettnek, hanem kellően masszívnak is kell lennie. Hiába viszont a cselnek és erőnek egyaránt ellenálló zár, ha a zárnyelv egy gyenge ajtótokba süllyed, vagy maga az ajtólap túl puha.

Amennyiben mindez rendben van, az ajtó pontos záródására összpontosíthatjuk figyelmünket, mert a hivatlan látogató megfelelő helyre illesztett pajszerrel a puszta kéz erejének sokszorosával kifeszítheti nyílászárónkat. Körülbelül fél centiméter hézag már fogásra alkalmas lehet.

Ami az ablakokat illeti, itt sajnos csak a szépség rovására lehetünk óvatosak, hacsak nem tudjuk megfizetni a drága biztonsági üvegeket. A leggyengébb láncszemet keresve az sem mindegy, mennyire sűrűn beépített területen fekszik a lakás. Egy ritkán beépített, kevéssé forgalmas helyen a falbontás is kézenfekvő módszer lehet, nem is beszélve a födém áttörésével történő behatolás lehetőségéről. Vizsgáljuk meg részletesen, mit is tehetünk lakásunk védelmének fokozása érdekében.

BEJÁRATI AJTÓK

Természetesen tudjuk, hogy biztonságunkért áldoznunk kell, de hogy mi és mennyi a legcélszerűbb, a legoptimálisabb, hogy meddig éri meg a ráfordítás, milyen eszközöket kíván és tud erre a célra szánni azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Tartsuk azonban szem előtt: Utólag esetleg minden korábbi megoldás olcsóbb lett volna!

A bejárati ajtóknak számtalan támadási pontja van. Biztonságukkal összefüggésben a következő négy elemet kell megvizsgálni: - ajtólap - pánt - ajtótok - zárszerkezet.

AJTÓLAP MEGERŐSÍTÉSE

Kritikus pontja a nyílászáróknak az ajtólap. Elterjedtek a kétszárnyas és az úgynevezett üreges ajtók, amelyek kétoldalt kívül és belül furnérlemezzel vannak borítva. A két lap között lévő hullámlemeznek vagy salakgyapotnak mechanikai értéke nincs. A gyenge szilárdságú ajtók - mint azt a lakásbetörések számos esete mutatja - erősebb nyomással beszakíthatók, berúghatók, vagy percek alatt átvághatók. Az ajtólapot helyénvaló ezért tömör anyagból készíttetni, avagy belsejét 6-8 mm vastag betonvasszálakból kialakított rácsszerkezettel ellátni. Jó megoldás, ha az ajtólap belső oldalára acéllemezt rögzítenek.

AJTÓPÁNT MEGRŐSÍTÉSE

Fontos szempont a tok és az ajtószárny közötti kapcsolat, a pántok milyensége. Régebben a bejárati ajtólap, valamint a tok erős diópántokkal kapcsolódott egymáshoz. Ezt az utóbbi időben esztétikai okokra, beállítási nehézségekre való hivatkozással megszüntették, azóta befúrós pántokat alkalmaznak.

Az így felszerelt ajtók ellenállása gyenge, gyakorlatilag könnyen kifeszíthetők. A pántokat jelentős nyomaték terheli, ezért a tokszerkezetben és az ajtólapon célszerű ezeket megerősíteni. (pl:hegesztéssel,átmenő kapupánt-csavarral).

Javasolt ezenkívül a pántoldali rész ellenállóságának emelésére külön kiemelést gátló csapok felszerelése. Ez a kiemelésgátló úgy működik, hogy az ajtólap élére szerelt csap nyitáskor elhagyja a tokra szerelt zárólemezt, csukáskor pedig visszanyomul a fészekbe. Mindez merevíti az ajtó dió-, ill. forgópánt felöli oldalát, és megakadályozza az ajtólap függőleges elmozdulását, kiemelését.

AJTÓTOK MEGERŐSÍTÉSE

Az ajtólap erősebbé tételével még korántsem teremtettük meg a bejárati ajtónk teljes biztonságát. Az ajtólap és a falszerkezet közötti kapocs, az ajtókeret védelme éppen ezért lehet a legnehezebben megoldható és a legigényesebb feladat. Sorba véve a teendőket először önmagát a keretszerkezetet kell merevvé, szilárdabbá alakítanunk. Ezt elérhetjük egy teljes körbefogó borítással vagy úgy, hogy a keretelemeket is összetartva egybefogjuk a falazattal. Lényeges, hogy a szerelő kötőelemek megfelelő szilárdsággal bírjanak, lehetőleg külső oldalról rejtettek, láthatatlanok legyenek.

Ha ezt nem tudjuk szerkezeti kialakítás miatt megoldani, akkor is célszerű, hogy kívülről kiszerelhetetlen kapupánt csavarokat alkalmazzunk. Fontos a szerelés befejezése után egy fedő- takaró réteget képezni a szerelvények eltakarása érdekében.

ZÁRSZERKEZETEK

Attól függően, hogy az ajtólapba süllyesztett, vagy annak belső felületére szerelt zárrendszerről van szó, megkülönböztethetünk bevéshető és rászegezős zárakat, de ezeket fő és kiegészítő zárként is említhetjük. A betörési kísérleteknek igazán jól ellenálló bejárat bevéső zárakkal csak akkor alakítható ki, ha vastag, tömör fából készült, vagy acélerősítésű biztonsági ajtót vásárolunk. Igaz, hogy ez az átlagosnál többe kerül, de a biztonságunk érdekében megéri. Más esetekben ki kell békülnünk a vasrudazat látványával, vagy a pénztárcánkat megint csak erősen megterhelő védőburkolat készíttetésével.

Nagyon fontos kérdés továbbá, hogy hány pontos a zárszerkezetünk. Ez vásárláskor elkerülhetetlen fogalom, ami azt jelenti, hogy bezárás után mennyi zárási ponton reteszelődik az ajtónk legalább 18 mm mélységben. A zárási irányok száma viszont ennél szigorúbb követelményt elégít ki. A négy irányba záródó szerkezetnek kétoldalt, lent és fönt is kell rögzítenie, de négypontosról beszélhetünk akkor is, ha egy irányba mozog, mind a négy retesz.

Ekkor azonban lényeges a zsanér oldali védelemről is külön gondoskodni. Mérvadó ebből a szempontból a biztosítók álláspontja. Egyéb feltételek mellett - akkor beszélnek teljes körű mechanikai védelemről, ha legalább kétirányú, négypontos zárásról van szó, és a pontok között legalább 30 cm a távolság. Ezeket a főzárakat általában az ajtóval együtt kapjuk vagy vásároljuk. Az ajtóba beszerelik, de ha nem kialakítják a férőhelyet.

Természetesen nem elhanyagolható, hogy a zárszerkezet mennyire biztonságos, de a lehetőségek ezen a téren az ajtóval együtt adottak. Ma már természetes, hogy a főzár működtetését általában valamilyen hengerzárbetéttel oldják meg és célszerű olyan minőségűre cserélni, ami biztonsági elvárásainknak jobban megfelel. További biztonságnövelés érdekében szükséges megtennünk, hogy főzár védelmét szolgáló biztonsági zárpajzsot szerelünk fel az ajtóra.

Az ajtónk főzárja mellé mindenképpen szükséges legalább egy kiegészítő zárat is felszerelni, már csak a biztosító elvárásai érdekében is. Különösen terjedőben vannak az úgynevezett többponton záródó heveder, vagy pántzárak. Ezeknek az eszközöknek abban van a jelentőségük, hogy az ajtólapot vízszintes irányba is megtámasztják. Ezek a zárak képesek megnövelni az ajtó zárási biztonságát, de csak akkor, ha az ajtót a falazathoz vagy a falazathoz szilárdan szerelt zárólemezhez tudják rögzíteni.

Az ajtólap szerkezeti kivitelének is kellő szilárdságúnak kell lenni ahhoz, hogy ne lehessen se a pánt alatt, se felette áttörni. Lakótelepi lakások esetében a hevederzár alkalmazása a legolcsóbb és az egyik legjobb megoldás, amit a biztonság növelése érdekében megtehetünk. Új zár vásárlása előtt gondoljuk át, hogy milyen az ajtónk, mi magunk, vagy szerelővel akarjuk-e felszereltetni. Ezek meghatározhatják azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztjuk a zárat.

Ha úgy döntünk, hogy saját magunk vágunk bele a szerelésbe, minden esetben célszerű és szükséges a szerelési útmutatót, esetleg szerelő sablon segédletet beszerezni, vagy azt a vásárlás helyszínén átnézni. A legtöbb, korszerűen kiszerelt zárhoz ma már ilyen utasításokat, felszerelési sablonokat mellékelnek. Ezzel elkerülhetjük, hogy a későbbiek során akár hibás felszerelésből, akár helytelen beállítás miatt bármilyen problémánk, esetleg vitánk keletkezzen. Szerelés előtt gondoskodjunk megfelelő szerszámokról, hogy a munkánkat ne kelljen félbehagyni, és nyitott ajtóval újabb lehetőséget adni az idegeneknek, magunknak pedig további gondokat okozni. Érdemes azonban arra is figyelni, hogy milyen az a zárbetét, amit a zárhoz mellékelnek.

ZÁRBETÉT TÍPUSOK

A leginkább használatos zárbetét típusok közül, talán a legismertebb a lamellás és a csapos zárbetét, valamint a hazai gyártmányú mágneses zárlatú cilinder.

A lamellás zárbetétek, mint az áruk is mutatja, a cilinderesekkel ellentétben a legolcsóbbak, és egyben talán csak a legszerényebb biztonsági követelményeket elégítik ki. Ezek igen egyszerű eszközökkel és gyorsan felnyithatók, így nem jelentenek komoly akadályt egyetlen behatolni szándékozó előtt sem. A nyitás leggyakoribb eszköze az ún. álkulcs, mivel a kulcsvariációk száma alacsony.

Általánosan ismert az úgynevezett csapos zárbetét, amely a különböző méretű zárócsapokkal, ellencsapokkal és az azokat tartó rugósorral biztosítja, hogy csak a hozzá illő kulccsal történő működtetés. Az utóbbi idők fejlesztései során növekedett a lehetséges változatok száma. Jelenleg már egy cilinderen belül akár három csapsorral rendelkező betéteket is forgalmaznak. Ezeket az ún. zárfésűvel vagy pixellel nem lehet nyitni.

Természetes, hogy minél régebben ismert egy biztonságtechnikai szerkezet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy esetleges gyengeségei is ismertté vállnak, ill. a felnyitását szolgáló eszközök is rendre finomodnak, üzembiztosabbak lesznek.

Álkulccsal történő illetéktelen behatolásnak igen jól ellenálló, a hazai gyártású mágneses zárbetét, mely kulcsának másolása szinte lehetetlen, de legalábbis sok ráfordítást igényel. Bár említettük már, hogy a betörések túlnyomó százaléka, vandál, erőszakos eszközökkel, módszerekkel, a nyílászárók megbontásával történik, mégis kitérnénk néhány fontos kritériumra, amely a cilinderbetétek meghatározó jellemzője lehet:

TÖRÉSELLENÁLLÁS

A drasztikus zárfeltörés igen elterjedt, immáron csaknem klasszikusnak nevezhető. Lényege, hogy kialakításuk gyenge pontját ismerve (a ház felfogó keresztmetszetének elvékonyítása), ha hozzáférhető a zárbetét, erősebb fogóval vagy egyszerűen egy erőteljes kalapácsütéssel a kiálló fele letörhető. A megmaradó belső félzárbetét az ajtó belseje felé belökhető, és a nyitva maradt zárnyíláson keresztül az ajtó kinyitható. Ez a nyitási módszer az ún. hengerzártörés és kb. 30 másodperc alatt az elkövető lakásunkba juthat. Ez a nyitási lehetőség a kialakítás sajátosságából és a helytelen szerelésből is adódhat.

A módszer alkalmazását a külső oldalról is lecsavarozható egyszerű zárpajzsok, vagy leszerelés nélkül a túlságosan hosszú kilógó zárbetétek elősegíthetik. Ehhez már 4 mm túlnyúlás is elegendő. Alkalmazzunk inkább olyan biztonsági, belső oldalról szerelhető zárpajzsokat, amelyeknek a vastagsági méretük teljesen takarja a zárbetétet.

ZÁRFÚRÁS ELLENI VÉDELEM

A zárbetétek illetéktelen (különféle eszközök használatával történő) felnyitásának egyik lehetséges módja, hogy a zárást biztosító csapsorokat, vagy a csapokat tartó rugósorokat a zárbetét homlok oldala felől megfúrják. Ezáltal megszűnik a zárt állapot és akár a megmaradt vagy az eltávolított elforgó hengerelemmel, ill. idegen szerszámmal a zár nyithatóvá válik.

Ma már a legtöbb gyártó készít olyan zárbetéteket, amelyek szerkezeti kialakításuknál vagy anyaguknál fogva ellenállnak a zárfelfúrási kísérleteknek. A leghasználatosabb megoldás az, hogy a zártest és a zárhenger is tartalmaz olyan kemény betételemeket, amelyek ellenállnak a hagyományos fúrószerszámoknak, vagy azokat kitérítik a fúrásirányból, esetleg fúrótörést okoznak. Készülnek olyan zárbetétek is, amelyek anyaga a fúró hatására szinte elkenődik, ily módon lehetetlenné téve a fúrhatóságot.

VÉDELMI MÓDSZEREK A BETÖRÉS MEGELŐZÉSÉRE

A különleges kivitelű zárbetétek természetszerűen egy drágább árkategóriába tartoznak, ám az ilyen behatolási módszerekkel szembeni ellenállásuk miatt előnyük vitathatatlan. Ugyanakkor az előző behatolási módszer ellen alkalmazható biztonsági védőpajzsok is többnyire tartalmaznak, vagy tartalmazhatnak felfúrás ellen beépített védelmet. Ezek a pajzsok is védenek a felfúrás ellen, esetleg mindkettő alkalmazása dupla védelmet nyújt.

SAVAZÁSSAL SZEMBENI VÉDELEM

A köztudatban elterjedt, hogy a zárbetétek illetéktelen nyitásának egyik módszere a savazás. Valóban elképzelhető, hogy egyes elemek anyaguktól függően különbözőképpen reagálnak a kellő ideig tartó savterhelésnek. Ez a módszer legfeljebb a zárbetétek elrontását eredményezheti, de nem jellemző, hogy így nyitnak ki ajtókat. A MABISZ által minősített zárbetétek minősége kizárja a savazást. Tervezési kitétel ugyanis, hogy a zárást biztosító elemeknek, ilyen esetben is zárt állapotot kell tartaniuk.

ÁLKULCSOS NYITÁSSAL SZEMBENI VÉDELEM

A zárbetéteket szokás jellemezni a szerint is, hogy mennyi egymástól eltérő zárlati variációt lehet kialakítani, azaz hány olyan különböző zár készíthető, amelyekből egyik kulcsa sem nyitja a másik zárat. Ez is egy jellemző érve lehet a választandó zárbetétnek, hiszen minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé fordulhat elő, hogy akárcsak véletlenül is egy idegen kulcs nyissa a mi zárunkat. A gyártók szerkezeteik kialakítása során kidolgozzák azokat az eszközöket is, amelyekkel szükség esetén ezeket fel lehet nyitni. Idővel, ha nem is tömegszerűen, de az igazán felkészült hozzáértők rendelkeznek ilyen eszközökkel.

Az illetéktelen nyitáshoz a módszerek és eszközök tárháza egyre bővül. Manapság már egyik-másik szabadpiacon különösebb keresés nélkül, sajnos már nálunk is hozzá lehet jutni ilyen eszközökhöz.

Gyakran felmerülő kérdés zárbetét vásárlásakor, hogy mi a teendő, ha a zárunkhoz tartozó kulcsunk esetleg elvész, vagy nem találjuk. Ki, hogyan tud segíteni? Erre a kérdésre nem túl egyszerű általánosan megfelelő választ adni.

Egyes zárbetétek felnyitásához a gyártóknál rendelkezésre állnak erre a célra kifejlesztett eszközök, melyet titokként kezelnek, éppen az illetéktelen hozzáférés elkerülése érdekében. Amennyiben ilyen hengerzárral rendelkezünk, célszerű minden esetben egy kulcspéldányt, olyan helyen elhelyezni, ahol azt biztonságban tudjuk, és szükség esetén rendelkezésre állhat.

Gyakran előforduló probléma, hogy zárbetétünk - amelyik megbízhatóan működik - egyik napról a másikra nem akar elforogni, akadozik, nehezen tudjuk a kulcsot beletenni, ill. kihúzni belőle és úgy érezzük, hogy cserben hagyott, amire eddig a biztonságunkat bíztuk most tönkrement.

Nem zárható ki, hogy egy ilyen mechanikai szerkezet is tönkremegy, azonban megelőzhetjük a bajt rendszeres karbantartással, tisztítással. Ne feledjük a zárbetét egy igen sok, együtt mozgó alkatrészből összeállított szerkezet, amelyik igényli a megfelelő ápolást. Azért említjük a gondozást, mert sokszor csak azt látjuk és gondoljuk, hogy mozgó alkatrészek vannak benne, tehát alapos olajozással, zsírozással segíthetjük működését. Alapos tévedés!

Pillanatnyilag tényleg segíthet, de az idő múlásával a besűrűsödő olaj is összegyűjt apró por-, homokszemcséket és ez lelassíthatja a zárbetét működését. Célszerű csak a zár lemezszerkezetét zsírral, olajjal kezelni, míg a zárbetétet petróleumos, átöblítéssel, kimosással tisztítani vagy speciális, erre a célra gyártott sprayt használni. Ha a karbantartást félévente-évente megtesszük, zárunk, zárbetétünk üzembiztos, tartós működéssel fogja ezt meghálálni. Manapság mindennél, így a biztonságtechnikai elemeknél is igaz, hogy a minőséget meg kell fizetni.

A védelem három fő iránya ismeretes, egyik a mechanikai, másik az elektronikai eszközök alkalmazása, valamint a személyvédelem.

BEHATOLÁS ÉRZÉKELŐK

MOZGÁSDETEKTOR

Fajtájától függően területen, vagy felületen történő mozgás észleléséhez használjuk, a MABISZ teljes körű védelem előírja, hogy minden olyan helyiségben szereljük fel, ami a külvilággal nyílzárón keresztül érintkezik, valamint az épületen belül csapdaszerűen helyezzük el.

ÜVEGTÖRÉS ÉRZÉKELŐ

Az érzékelő feladata, hogy az ablakokon/ajtókon lévő üvegek vágását, törését, leesését, esetleg ezek közül kettőt figyeljen. A héj védelem jelentős részét képezi. Két típusa:

  • üvegre ragasztható: hátránya, ha az ablak eltörik, többször nem lehet felszerelni. Ez az érzékelő a felületre felragasztva az üveg rezgését érzékeli. Hátránya a továbbiakban, hogy az üvegfelületet megtöri, az ablakkereten a hozzátartozó vezetéket el kell vezetni. Felszerelése egyszerű, csak ragasztani kell.
  • akusztikus üvegtörés-érzékelő: az ablakkal szemben kell felhelyezni az érzékelő paraméterei szerinti távolságban. Ez a készülék három hangfrekvenciát érzékel, melyek a következők: az üveg karcolódását, az üveg törését, az üveg leesését . A modernebb érzékelők nem csak egy jelre riasztanak, hanem a három közül kettő együttes hangjára riaszt. Hátránya, hogy konyhában, irodában hang azonos frekvenciák léphetnek fel, pl. üveg, porcelán tányér leesése, eltörése, irodában kávéspohárban kanállal való kevergetés, tányéron evőeszközök használata, stb. Felszerelése nehezebb, mint a másiké, mert falhoz, vagy mennyezethez kell rögzíteni.
TESTREZGÉS ÉRZÉKELŐ

Erősen, fém tiplivel szereljük fel a falfelületre, az érzékelőnek feladata, hogy a falon a fúrás, törés rezgését észlelje és jelezze.

NYITÁS ÉRZÉKELŐ

Feladata az ajtók és ablakok nyitását érzékelni. A héj védelem fő alkotója. Két részből áll: az egyiket keretre, míg a másikat a nyílászáróra szereljük. Ha az ablakon lévő mágnes eltávolodik a reed-relétől, akkor riaszt, mivel a mágnes tartotta a relét a nyugalmi helyzetében. Az érzékelőt készítik felszerelhető és befúrható változatban. A felszerelhetőt a nyílászáró belső oldalára felcsavarják fém ajtónál, távtartót szerelünk és nem fémesen szereljük fel, vagy speciális fémre szerelhetőt helyezünk fel. A befúrhatót az ajtó tokba és az ajtóba helyezzük be, így se kívülről, se belülről nem látható. Mindkét esetben figyelni kell a két rész távolságára.

ULTRAHANGOS MOZGÁSÉRZÉKELŐ

Ez egy aktív érzékelő, ellentétben a passzív infra mozgásérzékelővel. Ez az érzékelő kereszt irányban lát és a mozgást figyeli. Hibája, hogy átlát az ablakon, ajtón vékonyabb falakon, ezért rengeteg téves riasztást okozhat. Ennek kikerüléséhez kombinált mozgásdetektorokat használjunk. A mikrohullámú/ultrahangú mozgásérzékelőt csak és kizárólag úgy használjuk, hogy ajtót, ablakot ne lásson és a falak is vastagabbak legyenek.

RIASZTÁSI MÓDOK

HANGOS JELZÉS

Ez a jelzés hang- és fényjelzést ad, melyből általában egy riasztott épületen legalább egy fény, és két hangjelző helyezkedik el.

CSENDES RIASZTÁS

Ez a riasztási módszer a testi épséget veszélyeztető, esetleg fegyveres támadás esetén használatos, általában pénzintézményeknél, melynek lényege, hogy a hangjelző nem szólal meg, de telefonos átjelzés történik az illetékes hatóság felé, melyet csak telefonon, kóddal lehet leállítani.

KÉNYSZERÍTETT KÓD HASZNÁLATA

Ha a tulajdonost kényszerítik az épület riasztójának kikapcsolására, akkor az álkód kikapcsolja a riasztórendszert ugyanúgy, mintha inaktiválta volna, de a felügyeleti szervnek küld egy üzenetet a helyzetről.

ÁTJELZÉSES RIASZTÁS

Ez a funkció önmagában, de a hang- és fényjelző rendszer mellett is működtethető. Lényege, hogy betörés esetén a tulajdonosnak, és/vagy a felügyeleti szervnek üzenetet küld.

A védelem három fő iránya ismeretes, egyik a mechanikai, másik az elektronikai eszközök alkalmazása, valamint a személyvédelem.

KAMERARENDSZEREK

A közös tulajdonban álló épületben kialakítandó, zárt rendszerű kamerarendszer létesítését és üzemeltetését a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályozza.

A TELEPÍTÉS FELTÉTELEI

Kamerarendszer telepítésére az összes tulajdonos 2/3-os döntése alapján kerülhet sor abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a jogvédelem más módszerrel nem érhető el, és a törvény által megjelölt célok eléréséhez a rendszer működtetése elengedhetetlenül szükséges.

A törvény által megengedett céloktól eltérő célra a felvételeket felhasználni nem lehet. E célok: az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme.

Egyetlen kamera sem irányulhat valamely tulajdonos bejáratára vagy nyílászárójára, de olyan közös tulajdonú részekre sem, mint pl. öltöző vagy éppen az illemhely.

A lakásszövetkezet alapszabályának, illetve a társasház szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell az adatkezelési szabályokat.

A KAMERARENDSZER ÜZEMELTETŐJE

A kamerarendszer üzemeltetője csak olyan személy lehet, aki megfelel a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló előírásoknak. Tevékenységét minden esetben szerződés alapján látja el.

TÁJÉKOZTATÁS A HÁZ BEJÁRATÁNÁL

A kamerával megfigyelt épület, épületrész belépési pontjain az elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetésére utaló, jól látható tájékoztatást kell elhelyezni. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személy nevét és elérhetőségét.

Ezen felül - kérésre - tájékoztatást kell adni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen a felvételkészítés céljáról és jogalapjáról, a felvételek tárolásának időtartamáról, arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak az érintett jogait és jogorvoslati lehetőségeit is tartalmaznia kell.

A FELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA, TÖRLÉSE

A rögzítést követő 15 nap elteltével a rendszernek automatikusan törölnie kell a felvételeket. A törvény nem csak lehetőséget ad a 15 napos tárolásra, de kötelezően elő is írja.

A felvételek büntető, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági, polgári peres eljárásban is felhasználhatóak bizonyítékul. Kizárólag e szervek részére továbbíthatóak a felvételek. A rendszer üzemeltetője csak akkor jogosult megismerni a felvételeket, ha azokra a már ismertetett célokból szükség van. Nem nézegetheti tehát önkényesen senki a monitort, illetve a felvételeket.

Ha valaki jelzi, hogy igényt tartana a felvételekre, szeretné felhasználni bizonyítékként, kérheti, hogy ne töröljék azokat. Ilyenkor a kéréstől számított 30 napig tárolni kell a felvételeket, és a megkereső hatóság, bíróság részére át kell adni. Ha a 30 nap eltelik anélkül, hogy a felvételre valamely hatóság igényt tartana, a rögzített felvételt úgy kell törölni, hogy az soha többé ne legyen helyreállítható.

Készítette: Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztálya

SZÉNMONOXID (CO) ÉRZÉKELŐK

MI IS AZ A SZÉNMONOXID?

A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.

A SZÉNMONOXID KONCENTRÁCIÓ
×

Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos különböző koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.

  • 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.
  • 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
  • 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
  • 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
  • 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
  • 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
  • 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.

Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

HOGYAN KELETKEZIK OTTHON SZÉNMONOXID?

Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:

  1. Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása.
  2. A nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása nem biztosított.
  3. Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés.
MILYEN CO-ÉRZÉKELŐT VÁSÁROLJAK?

Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni. Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.

A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan. Az érzékelők élettartama (általában 5 év) lejárata előtt le kell cserélni.

MEGÉRI AZ ÉRZÉKELŐ HASZNÁLATA

A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon. Tavaly például azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. 2014-ben több mint 300-an szenvedtek mérgezést azokban az ingatlanokban, ahol nem volt érzékelő és mindössze 32-en ott, ahol volt telepített érzékelő.

×

Az érzékelő javasolt elhelyzése

Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik, lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.

SZÉNMONOXID A GARÁZSBAN

Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.

TEENDŐK CO-MÉRGEZÉS ESETÉN

Szén-monoxid mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, ha a bajba jutottakon segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a mérgező gáz ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne lélegezzünk az érintett területen. A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ájulás esetén pedig alkalmazzuk a stabil oldalfektetést. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon. Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.

Ha valaki magán érzi a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon.

forrás: katasztrofavedelem.hu

DIGITÁLIS AJTÓKITEKINTŐK

Az általánosan elterjedt normál kitekintővel ellentétben, a digitális változatnál jobban látható bentről a várt vagy a hívatlan látogató, köszönhetően a készülék kijelzőjének, ami típustól függően egy 6-10 centiméter átmérőjű színes, fényes LCD monitor, és ami éles képet közvetít. Ezen felül - szintén típustól függően - kép és videó rögzítésre is lehetőséget biztosít.

Praktikus megoldás időseknek, gyerekeknek, mozgássérülteknek, és tulajdonkléppen mindenkinek. Egyben az ajtó modern dísze is ez a kis képernyő. A meglévő kitekintő helyére fúrás és megmunkálás nélkül könnyen behelyezhető.

Általánosan jellemző tulajdonságaik, típustól függően:

  • nagyfelbontású, színes kijelző
  • nagy látószög (általában 160 fok
  • éjjellátási funkció
  • csengő funkció
  • mozgásérzékelő
  • fénykép és/vagy videó rögzítése

A készülék elemről működik, az elem élettartama a használt funkcióktól függ. Az elemek élettartamának megnövelése érdekében gondoljuk át, hogy mely funkciókra van szükségünk, illetve célszerű ezeket csak akkor bekapcsolni, amikor arra ténylegesen szükségünk van. A fénykép vagy videó rögzítéséhez a készülékbe egy memóriakártyát kell helyezni, ami általában alapból nem tartozéka a megvásárolt készüléknek.

KAPCSOLAT

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

×

Adatvédelmi Nyilatkozat

A feliratkozásnál megadott adatait bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek nem adjuk át. A megadott adatokat kizárólag a megjelölt célra használjuk fel. Az adatait addig őrizzük meg, ameddig a megjelölt célhoz szükséges, vagy amig annak törlését nem kéri.

BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA

1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.

36 1 305-3110

×

Adatvédelemi tájékoztató

I. Bevezető

Adatkezelőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tiszteletben tartsuk és védjük az Ön személyes adatait, és arra törekszünk, hogy Ön biztonságban érezze magát, amikor honlapunkra látogat, vagy információt nyújt számunkra. Annak érdekében, hogy releváns információkat közölhessünk Önnel, válaszolhassunk kérdéseire és növeljük azon előnyöket, amelyeket honlapunktól kaphat, bizonyos esetekben arra kérjük Önt, hogy adja meg személyes adatait. Erre azokban az esetekben kerülhet sor, amikor portálunkon regisztrációs kérelmet indít a hírlevélhez történő csatlakozáshoz.

Az adatvédelem szabályainak meghatározásánál különös tekintettel vettük figyelembe az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 20. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.

Kinyilvánítjuk továbbá, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységünk során az Infotv. rendelkezéseinek és Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásainak megfelelően járunk el, a hatályos jogszabályok előírásait betartjuk, illetve az adatvédelemhez kapcsolódó fontosabb nemzetközi ajánlásokat is figyelembe vesszük

II: Honlapunk optimális használata

Főszabályként bármely Felhasználó önmaga azonosítása és személyes adatainak megadása nélkül is megtekintheti honlapunkat. Portálunk olyan esetekben, ahol a szolgáltatás ezt megköveteli domain információkat gyűjt látogatásáról annak érdekében, hogy testre szabja és felhasználóbaráttá tegye honlapunkat az Ön számára.

Abban az esetben, mikor Öntől személyes adatokat kérünk, tájékoztatjuk, hogy milyen indokkal és célból kérjük ezen adatokat. Ön dönthet úgy, hogy az adatokat nem adja ki, ebben az esetben is hozzáférhet a honlap más részeihez, azonban nem férhet hozzá bizonyos regisztrációhoz kötött szolgáltatásokhoz.

III: Fogalom-meghatározások

személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;

adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése;

adatkezelő: az a személy vagy szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.

IV. A kezelt személyes adatok köre

Adatkezelés során a Felhasználó döntése alapján az adatkezelő az alábbi adatokat kezeli a regisztrációval rendelkező Felhasználók esetében: Felhasználó által a regisztrációkor megadott név, lakcím, e-mail cím.

V. Az adatkezelő

Adatkezelő: az adatkezelést saját technikai eszközeivel Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata és Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal látja el.
Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.
Postafiók: 1601 Budapest, Pf. 46.
Telefon: +36 1 305 3100
E-mail: info@bpxv.hu
weboldal: www.bpxv.hu

VI. Az adatkezelés jogalapja és célja

Az Adatkezelő a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása alapján kezeli. A regisztrációs kérelem kitöltésével az érintett hozzájárulását adja személyes adatai kezeléséhez. Adatkezelésre a honlap Felhasználóinak önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilatkozata alapján kerül sor, amely nyilatkozat tartalmazza a Felhasználók kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az oldal használata során általuk közölt személyes adataik, illetve a róluk generált személyes adatok felhasználásra kerüljenek. Az Adatkezelés jogalapja az Infotv. 5.§ (1) bek. a) pontja szerint az érintett önkéntes hozzájárulása.

Az Ön által megadott adatokat arra használjuk, hogy kéréseit teljesítsük vagy az Ön által kért szolgáltatást közvetítsük. Az adatkezelés célja, hogy kapcsolatot tartsunk Önnel.

VII. Az adatfeldolgozó

Az Adatkezelő külön adatfeldolgozót nem vesz igénybe. Az általa kezelt személyes adatokat szükség esetén az saját technikai eszközeivel dolgozza fel.

VIII. Az adatkezelés időtartama

A Felhasználó által megadott személyes adatok kezelése mindaddig fennmarad, amíg a Felhasználó a szolgáltatásról – az adott felhasználói névvel – ki nem iratkozik, és egyúttal kéri az adatai törlését, amely intézkedést az Adatkezelő elérhetőségeinek felhasználásával bármely módon megtehet. A törlés időpontja a Felhasználó törlési igényének beérkezésétől számított 10 munkanap.

IX. Rendelkezés a személyes adatokról

Önnek joga van ahhoz, hogy felvilágosítást kapjon arról, van-e a birtokunkban Önre vonatkozó személyes adat, és ha igen hozzáférjen ezen adatokhoz.

Bármikor és bármely módon kezdeményezheti kijavításukat vagy törlésüket.

Személyes adat törlésére vagy módosítására irányuló igényét 3 napon belül teljesítjük, ezt követően a korábbi (törölt) adatok már nem állíthatók helyre.

Az Adatkezelő az érintettek kérelmére tájékoztatást ad az érintettek kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az érintett személyes adatait.

X. Adatbiztonsági intézkedések - adatvédelem

Az Adatkezelő elkötelezett amellett, hogy szigorúan védje az Ön személyes adatait, tiszteletben tartsa az Ön ilyen adatok felhasználására vonatkozó döntését, és gondosan védelmezze, nehogy elvesszenek, azokkal visszaéljenek, azokhoz jogosulatlanul hozzáférjenek, vagy azokat hozzáférhetővé tegyék, megváltoztassák vagy megsemmisítsék.

Kötelezi magát továbbá, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását.

Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhív az ez irányú kötelezettségeinek teljesítésére.

XI. Adattovábbítás lehetősége

Ahol szolgáltatásunk megköveteli az Ön adatait hozzáférhetővé tesszük olyan harmadik személy számára is, amely a velünk fennálló kapcsolata alapján szolgáltatásokat nyújt a nevünkben. Kizárólag olyan adatokat adunk át ezen harmadik személyeknek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szolgáltatásukat teljesítsék, és intézkedéseket teszünk az Ön adatainak védelme érdekében.

XII. Az Infotv. 6. § (5) bekezdésén alapuló adatkezelés

Az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján az Adatkezelő

  1. a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából az érintett hozzájárulása hiányában jogosult és köteles minden olyan rendelkezésére álló és általa szabályszerűen tárolt személyes adatot az illetékes hatóságoknak továbbítani, amely adat továbbítására őt jogszabály vagy jogerős hatósági kötelezés kötelezi, illetve
  2. b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, amennyiben ez az érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti az általa szabályszerűen tárolt személyes adatokat.

XIII. Jogfenntartás

Az adatkezelő fenntartja a jogot, hogy jelen Adatvédelmi Tájékoztatót időről-időrel módosítsa vagy frissítse. A „Legutóbbi frissítés” dátuma a lap alján megmutatja valamennyi Felhasználónak, hogy mikor történt a Tájékoztató legutóbbi változtatása.

Az Adatkezelő folyamatosan gondoskodik a korábbi Adatvédelmi Tájékoztatók megőrzéséről és tárolásáról.

Javasoljuk, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy továbbiakban milyen lépéseket teszünk az Ön személyes adatainak védelme érdekében.

XIV. Jogérvényesítés lehetősége

A Felhasználó jogainak megsértése esetén, illetve jogai érvényesítése érdekében a Fővárosi Törvényszékhez (1055 Budapest, Markó u. 27.) vagy – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszékhez fordulhat keresettel, továbbá bármely személyes adattal kapcsolatos kérdésben kérheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségét is (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., postacím: 1530 Budapest, Pf. 5., e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, weboldal: www.naih.hu).

Jelen tájékoztatót Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Polgármestere és Jegyzője adta ki.

Legutóbbi frissítés dátuma: 2017. május 19.

×

Információ az internetes sütikről

Mik azok a sütik, angolul "cookies"?

A süti egy olyan fájl, (egy adatsor,) amit a weboldal látogatójának számítógépén, mobiltelefonján vagy egyéb, internetes hozzáférést biztosító eszközén hozhat létre a weboldalt megjelenítő program. A cookie-t a webszerver küldi a látogató böngészőjének, majd a böngésző visszaküldi a szervernek. A sütik kizárólag adatokat tartalmaznak, vagyis nem tartalmaznak futtatható állományokat, vírusokat, illetve kémprogramokat (spyware) és nem férnek hozzá a felhasználó merevlemezének adataihoz. A süti egy kódolt adatsor, egy elérési útvonal, ami csak az adott szerverrel együtt értelmezhető. Magát a felhasználó adatait a szerver tárolja, nem a süti. Szinte minden weboldal használ sütiket, mivel azok nélkül a zökkenőmentes működés elképzelhetetlen.

Mire használjuk a sütiket?

Ezek a fájlok lehetővé teszik a felhasználó internetezésre használt eszközének felismerését, így releváns, a felhasználó igényeihez igazított tartalom megjelenítését. Ilyenek például a kizárólag felhasználói névvel és jelszóval elérhető oldalak, amik sütik nélkül nem működnének. A sütik a felhasználó számára egyszerűbb böngészést biztosítanak, és elősegítik, hogy a honlap üzemetetője minél kényelmesebb szolgáltatást nyújtson. Fontos szerepe van a sütiknek a honlap látogatottsági statisztikájának elkészítéséhez. Ennek keretében adatokat kapunk a honlap és egyes oldalainak látogatottságáról, arról, hogy a felhasználó mennyi időt töltött egy-egy oldalon, a használt böngészőről és az eszközön futó operációs rendszerről. A kapott statisztikai eredményeket felhasználva tudjuk az oldal szerkezetét és tartalmát az igényeknek megfelelően alakítani, mindezt a felhasználók anonimitásának megőrzése mellett.

Tartalmaznak a sütik személyes adatot?

A legtöbb süti hatékony működéséhez semmilyen személyes jellegű adat nem szükséges. Kivételt képeznek például azok a sütik, amik a böngésző számára megjegyezhetővé teszik a bejelentkezési adatokat vagy egy webáruházban megőrizhetővé teszik a kosárba tett termékeket. Ezek az adatok olyan módon vannak tárolva, hogy azokhoz jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá, illetve a cookie maga nem tartalmaz személyes adatot, csak a szerveren tárolt adatokhoz való elérési kulcsot, de ezt is kódolt formában.

A sütik törlése

A weboldalak eléréséhez használt böngészőprogramok többsége alapértelmezett esetben engedélyezi a sütik elhelyezését az eszközre. A sütik kezelésére vonatkozó információk a böngésző beállításai között találhatóak. Ezek a beállítások megváltoztathatók úgy, hogy a cookie-k automatikus kezelését a böngésző blokkolja, vagy minden esetben értesítést küldjön a felhasználónak, ha az eszközre cookie-t küldtek. Fontos tudni, hogy a cookie-k használatának tiltása vagy korlátozása negatívan befolyásolhatja az oldal bizonyos funkcióinak működését, például a megrendelést vagy bejelentkezést.

Ellenőrizze a böngésző süti beállításait!

A korszerű böngészők mindegyike alkalmas arra, hogy személyre szabhasd a böngésző beállításait a cookie-kra vonatkozóan, úgy, hogy a sütik használata mellett számodra még kényelmes internetezést biztosítva is biztonságos legyen. Ha a számítógépet csak ön használja, akkor hosszabb lejárati időt is beállíthat a böngészési előzmények rögzítésére, illetve a személyes adatok tárolására vonatkozóan. Amennyiben számítógépet más is használja(például egy internet kávézóban), akkor érdemes a böngésző által megjegyzett adatokat minden egyes használatot követően törölni, vagy “inkognitó” ablakot használni a böngészéshez. Így lehetősége van arra, hogy biztonságos keretek között látogasson meg olyan oldalakat, melyek cookie-kat helyeznek el a gépen. Rendszeresen frissítse a kémprogramok elleni programokat és víruskeresőket! Sok esetben a kémprogramok ellen védő szoftverek valós időben figyelik a böngészést és figyelmeztetnek, amennyiben nem biztonságos oldalt kíván betölteni a felhasználó. A támadások jelentős hányada a böngésző biztonsági résein keresztül történik. Minél régebbi verziójú egy böngésző, annál több ilyen gyenge pont található meg benne. Mindig telepítse a böngésző legfrissebb verzióját, melyet legkényelmesebben az automatikus frissítés beállításával érhet el.

×

Impresszum

Az addakezed.bpxv.hu címen található honlap Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának "ADD A KEZED!" - elnevezésű bűnmegelőzési projektjének hivatalos honlapja.

Felelős kiadó: dr. Lamperth Mónika jegyző

A honlap szerkesztője: Deák Zsolt
email címe: deak.zsolt@bpxv.hu

Az addakezed.bpxv.hu aldomain tulajdonosa Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.

Tárhelyszolgáltató: Zomsys Media Kft
Székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Kossuth Lajos út 99.