Danielisz Béla: Élhető város

Látkép

„Lenne elég pénz, elég munka és elég élelem, ha a világ gazdasági készleteit helyesen osztanánk fel, ahelyett, hogy magunkat merev gazdasági doktrínák, illetve tradíciók rabszolgaságába kényszerítjük.” (Albert Einstein 1932)

"A város legfontosabb funkciója, hogy a hatalmat formává, az energiátkultúrává, az élettelen anyagot eleven művészi jelképekké, a biológiai újratermelést pedig társadalmi kreativitássá alakítsa át." (MUMFORD, L. 1985)

2008-ra a világ népességének fele városokban élt, ez akkor három milliárd embert jelentett, ebből egy milliárd nyomornegyedekben tengődött. 2010-re ez a szám tovább növekedett s már meghaladta a városlakók száma az emberiség 50%-át. 2017-re soha nem látott méreteket öltött az urbanizáció, ugyan akkor nem következett be jelentős javulás az emberek életkörülményeiben. Sőt egyes felmérések szerint tovább növekedett a szakadék még egyes városrészek lakóinak körülményei között is. Ezért kell a városaink jövőjével intenzíven foglalkozni.

Világszerte évente több mint 50 millió ember költözik városba. A történelem során először a városokban fog eldőlni az emberiség és bolygónk jövője. Ennek az átalakulásnak a környezeti, demográfiai, gazdasági és politikai hatásai próbatételt jelentenek az emberiség számára. A tét az, hogy a Föld ökológiai rendszerei képesek-e azt az élelmet, ivóvizet és éghajlati stabilitást nyújtani, amitől a városok és lakóik léte függ. A világ városainak problémáin, megoldandó feladatain túl a haladás figyelemre méltó példáit is be kell mutatnunk. Fokozatosan előtérbe kerülő probléma,bár vannak makacs tagadói a globális felmelegedés. A globális felmelegedés hatása a városi biztonságra a következő évtizedek legfajsúlyosabb biztonsági kihívásait fogja generálni.

2017-re a Föld helyzete megköveteli a biztonság fogalmának kiterjesztését és új nagy az egész emberiséget átfogó víziók kidolgozását.

Látható azonban az is, hogy a különböző tudományágak már hosszabb ideje foglalkoznak a városi lét,egyáltalán a város problematikájával és az építészettől a filozófiai megközelítésig számos módszert alkalmaznak!

„Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa”

Az Athéni Charta, 1933

Az építészet korszerű útjának keresése logikusan vezetett a városrendezési problémák irányába. Ezekkel foglalkozott a CIAM soron következő, a CIRPAC több ülésén előkészített IV. kongresszusa, amelyet „A funkcionális város” címen Athén és Marseille között, a Patris nevű hajó fedélzetén tartottak meg 1933-ban. A kongresszus dokumentuma az ’’’Athéni Charta’’’ nevet kapta.

Évtizedeken keresztül – még a második világháborút követő években is - ez volt a városépítési tervezés elméletének és gyakorlatának az alapja. Az Athéni Charta a várost regionális összefüggésében szemléli, öt funkcióját – lakás, munka, üdülés, közlekedés, történeti emlékek megőrzése – határozza meg és javasolja, hogy a tervezésben e funkciókat vegyék figyelembe.

Az Új Athéni Charta (1998) is vizsgálja, hogy hogyan elégíthetők ki a jövő városának szükségletei és a polgárok törekvései. Az ajánlások között található a valódi részvételre vonatkozó rész, mely megállapítja, hogy Európa különböző országaiban a polgárok eltérő mértékben vesznek részt a városok problémáinak megoldásában. A jelenlegi rendszer alapvető hibájának tartja az állampolgárok és a hivatalok között lévő távolságot, a tervezési folyamatok misztifikálását. A dokumentum szerint ezért szükséges a várostervezés hierarchikus kereteinek újjászervezése, mely a lakosság számára is érthetőbbé, egyben elérhetőbbé teszi a tervezési folyamatot. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy helyi szinten kell a részvétel új formáit bevezetni, a társadalmi élet mindennapi fórumait megteremteni.

Az Új Athéni Charta célja, hogy meghatározza a környezetével együtt élő város fenntartható rendezési programját, meghatározza a várostervező szerepét a program megvalósításában, ajánlásokat tegyen a szakmabelieknek és a várospolitika legkülönbözőbb szintű döntéshozóinak irányt mutató irányelvekre.

A Charta kiemelkedő értéke, hogy felvállalja a korszakváltás legnagyobb kérdését:

„Vajon nem azért van-e a várostervezés, hogy a város irányításának egységes megközelítésével, a gazdasági, társadalmi és környezeti tényezőket egyszerre mozgósítva megfékezze a munkanélküliséget, a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget? A várospolitikának be kell bizonyítani, hogy elősegíti az együttműködést és a kezdeményezéseket a helyi munkahelyteremtés, az oktatás és a pályakezdés terén.”

„A várostervezés természetesen nem adhat választ a város fejlődése kapcsán felmerülő összes kérdésre, de a felelős tervezés a jövő generációk gazdasági, társadalmi és kulturális igényeinek megfelelő új városi tevékenységi és szerveződési formák hozhatók létre”(Athéni Charta' 98).

A következő kulcsfontosságú területen kell lépéseket tenni:

„A város a szellem alkotása, az emberi kreativitás anyagba formált, folyamatosan változó műve, amely állandó kölcsönhatásban áll környezetével, azaz egyszerre hat a benne élő ember testi, szellemi és lelki állapotára, valamint arra a külső természetre, amely a város fizikai létét biztosítja. A város a szellem alkotása, és a város visszahat a szellemre, amely alkotó energiákat teremthet, vagy pusztító indulatokat. A város teremti meg azt a környezetet, atmoszférát, amely előhozza az emberből a fejlődés, a kibontakozás és kiteljesedés lehetőségét és irányát mutató gondolatokat, és a város rendelkezik azzal az intézmény- és eszközrendszerrel, amely megvalósítja azokat. A város különleges perspektívát nyújt azzal, hogy a gondolkodó ember horizontját a városfalak és a házak lezárják, ezáltal a szellem az „ötödik” égtájat keresi ösztönösen és a kozmikus távlatokat követi. A város elválasztja, eltávolítja az embert a természettől, ugyanakkor viszont beköti, bekapcsolja a világegyetembe azzal a folyamatosan bővülő tudással, amelyet szintén a város hoz létre.”

A rendészeti igazgatás ideája a modern városban

A városok élhetőségének egyik kulcsa a megfelelő biztonság megteremtése. Amint a városi rendszerek komplexitása úgy a biztonság is rendkívül összetett kérdéskör! Egyik kulcsa a közösségi rendőrség lehet, számos más működési modell mellett.

A közösségi rendőrséget azonban nem lehet létrehozni önmagában. Létrejöttéhez, kialakulásához, eredményes működéséhez számos társadalmi feltételnek kell teljesülni. A társadalomnak felkészültnek kell lenni arra, hogy megteremtse peremfeltételeit, elfogadja működési módját és minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a feladatok végrehajtásában. Három társadalmi „kapunak” kell létrejönnie ahhoz, hogy közösségi rendőrségről beszélhessünk. Az első „kapu” a „Biztonság kultúrája” a második „kapu” a „közeli rendészet” és a harmadik az „élhető” város. A három ”kapu” létrejötte után jönnek létre azok a feltételek, amelyek a közösségi rendőrség filozófiáját gyakorlati tartalommal töltik meg.

A „biztonság kultúrája” egy speciális városi filozófia, amely tudatosan építi a nyilvánosságot, szorgalmazza a kultúrák közötti kapcsolatot, küzd a rasszizmus és a kirekesztés minden formája ellen. A városi vezetést ésszerű közelségbe hozza a polgárokhoz, és a megelőzést szorgalmazza a represszióval szemben. A „biztonság kultúrája” egyben a tolerancia, a nyitottság és az ésszerűség kultúrája is. Tolerancia a másság iránt, nyitottság az új megoldások felé és ésszerűség a megvalósításban. A „biztonság kultúrája” nagyfokú tudatosságot és tervszerűséget feltételez, egy befogadó társadalmi környezetet és öntudatos polgárságot.

A „közeli rendészet” társadalommal együtt létező rendészeti szervezeteket és munkát feltételez. A biztonság, mint komplexitás azt feltételezi, hogy az ezzel foglalkozó szervezetek is koordináltan, komplexen végezzék a munkájukat. A megelőzés, a felvilágosítás, a különösen veszélyeztetett korosztályok kiemelt biztosítása mind-mind feltétele a „közeli rendészetnek”. A társadalmi környezetbe ágyazott rendészet lényegesen hatékonyabban és lényegre törőbben tudja a problémákat kezelni, mint egy a közösségtől távolságtartó azt uralma alatt tartó hatóság. A „közeli rendészet” fokozza a lakosság motivációját a rendészetben való részvételre és különösen a bűnmegelőzésben. A társadalmi mozgalmak alapja az összefogás, az információ csere és a gyors hatósági reakció valamint a visszacsatolás.

Az „élhető város” válasz a modern kor kihívásaira. A túlnépesedés, a környezeti ártalmak, víz-és légszennyezés, a túlzott motorizáció és információ-függőség, az elöregedett városrészek pusztulása ebből következően a züllés és pusztulás a XX. század öröksége. A „betört ablakok” elmélete világosan bizonyítja, hogy milyen szoros összefüggés van a környezet és társadalom viszonyrendszerében. Az „élhető város” mindezen károsító tényezők ellen hat, ezek kiküszöbölésére törekszik. Korszerűen tervezett és épített környezet, funkcionális struktúrák, csökkentett környezetszennyezés, ésszerű és takarékos energia felhasználás – magas szintű és arányos szociális ellátás – mindezek a jellemzői. A város minden szempontból biztonságos és gondoskodó.

A gondoskodás nem paternalizmus hanem a cselekvő polgároknak alanyi jogon – mintegy alkotmányosan járó – ellátás, amely garancia arra, hogy szinte minden élethelyzetben támaszt találhat valaki. A biztonság nem vagyonfüggő és nem szelektív, hanem mindenki számára garantált jog. A biztonság ebből a szempontból nem áru és nem privilégium. A megelőzés társadalmi alapokon nyugszik, a jog következetes, a büntetés pedig igazságos.

Miként teremthető ez meg, milyen feltételei vannak annak, hogy egyáltalán elindulhassunk a három társadalmi kapu megnyitása felé? A bölcs hatalom négy ismérve! Nevezzük az egyszerűség okán az elsőt hitelességnek, a másodikat kooperációnak, a harmadikat toleranciának, a negyediket pedig igazságosságnak.

  1. 1A közhatalom élvezi a társadalom jelentős részének a bizalmát, szavai és tettei összhangban vannak, bizalmi viszonyban van a társadalmi élet szereplőivel.
  2. 2Együttműködik, és nem uralkodik a társadalom felett, interakcióban van a szereplőkkel, információt ad és kap.
  3. 3Elfogadja a másságot, tudatosan építi a kapcsolatot, az észre és az értelemre hat.
  4. 4Mindenkit rászorultsága szerint részesít a javakból, csökkenti a különbségeket, a hátrányokat kompenzálja.

Európai Városok Chartája

„Meggyőződtünk arról, hogy a fenntartható emberi élet nem érhető él a fenntartható helyi közösségek nélkül. Az önkormányzat áll a legközelebb a lakosokhoz és osztozik a felelősségben a központi kormányokkal az emberiség és a természet jólétének minden területén. Éppen ezért, a városok a változó életstílus, termelés, fogyasztás és területhasználati szokások kulcsszereplői.”

Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról

„Az integrált városfejlesztési politika keretében az alábbi cselekvési stratégiákat tekintjük alapvető fontosságúnak az európai városok versenyképességének növelése érdekében:

Kiváló minőségű közterek létrehozása és fenntartása

A közterek, a épített környezet, az építészet és a városfejlesztés minősége fontos szerepet játszanak a városi lakosság életkörülményeiben. Ezek lényeges „puha” tényezők a tudás alapú iparágakban érdekelt vállalkozások, a képzett és kreatív munkaerő és a turizmus számára. Ezért erőteljesebben kell érvényesíteni az építészet, az infrastrukturális tervezés és a városfejlesztés kölcsönhatását, a vonzó, felhasználó-barát közterek kialakítása és az élhető környezet, a magas színvonalú „Baukultur” megteremtése érdekében.

A „Baukultur” kifejezést a szó legtágabb értelmében kezeljük, mint a kulturális, gazdasági, műszaki, társadalmi és környezeti aspektusok összességét, melyek a tervezési folyamat minőségére és az építésre befolyással bírnak. A „Baukultur” megközelítés azonban nem csak a közterületekre, de a város egészére és környezetére vonatkozik. A városoknak és kormányoknak egyaránt feladata ennek befolyásolása. Különösen fontos ez az épített örökség megőrzésében. Szükséges a kulturális örökség megőrzése, a történelmi épületek, a közterületek, a városi és építészeti értékek védelme.

A használható és jól megtervezett városi terek és infrastrukturális hálózatok kiépítése és fenntartása olyan feladat, mellyel mind az államnak, mind a regionális és helyi hatóságoknak, továbbá a lakosságnak és az üzleti szférának együttműködve kell foglalkozniuk.

Az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság fejlesztése

Jelentősen hozzájárul az életminőséghez, a letelepedést és a környezet minőségét javítja a fenntartható, elérhető és megfizethető városi közlekedés, mely koordinált kapcsolatot is biztosít a városkörnyéki közlekedési hálózatokkal. Kiemelt figyelmet kell fordítani a forgalomirányításra és a közlekedési módok összekapcsolására, beleértve a kerékpár és gyalogos közlekedési infrastruktúrát is. A városi közlekedést össze kell egyeztetni a lakónegyedek, az üzleti negyedek, a környezet és a közterek eltérő igényeivel.

A műszaki infrastruktúra, különösen a vízszolgáltatás, a szennyvízkezelés és más közüzemi szolgáltatások már korai szakaszban továbbfejlesztést igényelnek, alkalmazkodva a változó szükségletekhez, a magas színvonalú városi életforma jövőbeli követelményeinek megfelelően.

A fenntartható közüzemi szolgáltatások alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása és üzemeltetésük gazdasági hatékonyságának biztosítása. Az épületek energiafelhasználását javítani szükséges. Ez mind a régi, mind az új épületekre vonatkozik. A lakóházak műszaki felújítása meghatározó szerepet játszhat az energiahatékonyságban és a lakók életminőségében. Különös figyelmet érdemelnek ebben a tekintetben a panelos – előre gyártott technológiával – készült és a régi, rossz minőségű épületek. Optimalizált és teljesítőképes infrastruktúra-hálózatok, valamint energia-takarékos épületek alacsonyabb költségeket jelentenek a vállalkozások és a lakók számára egyaránt.

Az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosításának meghatározó kérdése a kompakt település-szerkezet. Ez átgondolt területi és várostervezés útján érhető el, megakadályozva ezzel a város túlzott mértékű terjeszkedését, a területhasznosítás és a spekulatív fejlesztés szigorú ellenőrzésével. A városrészekben a lakás, foglalkoztatás, oktatás, szolgáltatás és a rekreációs funkciók vegyes használatának stratégiája különösen hozzájárul a fenntarthatósághoz.

A városoknak hozzá kell járulniuk lakosaik életminőségének javításához és gazdasági vonzerejük növeléséhez, a fejlett információs és kommunikációs technológiák felhasználásával az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, az egészségügy, közbiztonság, illetve a városi hatósági munka területein.

Városainknak emellett alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás okozta veszélyhez. A jól tervezett városfejlesztés elősegítheti a gazdasági növekedést úgy is, hogy ez nem jár nagyobb környezetszennyezéssel, sőt segítheti a környezetminőség javulását és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. A városok ezen eredményeket innovatív megelőző, káros következményeket csökkentő, adaptációs intézkedések útján érhetik el, melyet előmozdíthat az új iparágak és a környezetkímélő vállalkozások elterjedése.

Proaktív innovációs és oktatási politikák

A városokban nagy mennyiségű tudás teremtődik és kerül átadásra. Egy város tudáspotenciáljának teljes körű kihasználása függ az óvodai és az iskolai oktatás minőségétől, az oktatási és szakképzési rendszeren belüli tudástranszfer-lehetőségektől, a társadalmi és kulturális hálózatoktól, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeitől, az egyetemek és más kutatóintézetek színvonalától, illetve az ipar, a vállalkozások és a tudomány közötti együttműködéstől.

Az integrált városfejlesztési politika szerepet játszhat e tényezők fejlesztésében, például azáltal, hogy összehozza az érintetteket, támogatja a hálózatokat és optimalizálja a letelepedési lehetőségeket. Az integrált városfejlesztés előmozdítja a társadalmi és a kultúrák közötti párbeszédet.

Az integrált városfejlesztési stratégiák, az együttműködés a városfejlesztés irányításában, a jó kormányzás hozzájárulhat az európai városok potenciáljának céltudatos kihasználásához, különös tekintettel a versenyképességre és a növekedésre, illetve az egyes városrészeken belüli és azok közötti egyenlőtlenségek csökkentésére. Az ilyen stratégia a lakosság számára lehetőséget nyújt a társadalmi és a demokratikus részvételre.

Milyen is az élhető város?

A főutcán kávéházak sorakoznak, ősplatánok suttognak a kora esti szélben, odébb szökőkút csobog, körötte padokon fiatalok, idősebbek, gyermekek élvezik a nyugalom és béke hangulatát. Nem messze színi előadásra gyülekeznek az emberek, lassan esti fényekbe öltözik a város. A könyvkereskedő bezár, utolsó vevői elégedetten távoznak. A város lelke előttünk van, mutatja magát, véd, óv, gondoskodik, mint egy szerető édesanya. Vigyázza gyermekeit, akik tudják, unokáiknak tartoznak felelősséggel elsősorban, nem önmaguknak!

KAPCSOLAT

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE!

×

Adatvédelmi Nyilatkozat

A feliratkozásnál megadott adatait bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek nem adjuk át. A megadott adatokat kizárólag a megjelölt célra használjuk fel. Az adatait addig őrizzük meg, ameddig a megjelölt célhoz szükséges, vagy amig annak törlését nem kéri.

BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA

1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.

36 1 305-3110

×

Adatvédelemi tájékoztató

I. Bevezető

Adatkezelőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tiszteletben tartsuk és védjük az Ön személyes adatait, és arra törekszünk, hogy Ön biztonságban érezze magát, amikor honlapunkra látogat, vagy információt nyújt számunkra. Annak érdekében, hogy releváns információkat közölhessünk Önnel, válaszolhassunk kérdéseire és növeljük azon előnyöket, amelyeket honlapunktól kaphat, bizonyos esetekben arra kérjük Önt, hogy adja meg személyes adatait. Erre azokban az esetekben kerülhet sor, amikor portálunkon regisztrációs kérelmet indít a hírlevélhez történő csatlakozáshoz.

Az adatvédelem szabályainak meghatározásánál különös tekintettel vettük figyelembe az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 20. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.

Kinyilvánítjuk továbbá, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységünk során az Infotv. rendelkezéseinek és Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásainak megfelelően járunk el, a hatályos jogszabályok előírásait betartjuk, illetve az adatvédelemhez kapcsolódó fontosabb nemzetközi ajánlásokat is figyelembe vesszük

II: Honlapunk optimális használata

Főszabályként bármely Felhasználó önmaga azonosítása és személyes adatainak megadása nélkül is megtekintheti honlapunkat. Portálunk olyan esetekben, ahol a szolgáltatás ezt megköveteli domain információkat gyűjt látogatásáról annak érdekében, hogy testre szabja és felhasználóbaráttá tegye honlapunkat az Ön számára.

Abban az esetben, mikor Öntől személyes adatokat kérünk, tájékoztatjuk, hogy milyen indokkal és célból kérjük ezen adatokat. Ön dönthet úgy, hogy az adatokat nem adja ki, ebben az esetben is hozzáférhet a honlap más részeihez, azonban nem férhet hozzá bizonyos regisztrációhoz kötött szolgáltatásokhoz.

III: Fogalom-meghatározások

személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;

adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése;

adatkezelő: az a személy vagy szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.

IV. A kezelt személyes adatok köre

Adatkezelés során a Felhasználó döntése alapján az adatkezelő az alábbi adatokat kezeli a regisztrációval rendelkező Felhasználók esetében: Felhasználó által a regisztrációkor megadott név, lakcím, e-mail cím.

V. Az adatkezelő

Adatkezelő: az adatkezelést saját technikai eszközeivel Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata és Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal látja el.
Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3.
Postafiók: 1601 Budapest, Pf. 46.
Telefon: +36 1 305 3100
E-mail: info@bpxv.hu
weboldal: www.bpxv.hu

VI. Az adatkezelés jogalapja és célja

Az Adatkezelő a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása alapján kezeli. A regisztrációs kérelem kitöltésével az érintett hozzájárulását adja személyes adatai kezeléséhez. Adatkezelésre a honlap Felhasználóinak önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilatkozata alapján kerül sor, amely nyilatkozat tartalmazza a Felhasználók kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az oldal használata során általuk közölt személyes adataik, illetve a róluk generált személyes adatok felhasználásra kerüljenek. Az Adatkezelés jogalapja az Infotv. 5.§ (1) bek. a) pontja szerint az érintett önkéntes hozzájárulása.

Az Ön által megadott adatokat arra használjuk, hogy kéréseit teljesítsük vagy az Ön által kért szolgáltatást közvetítsük. Az adatkezelés célja, hogy kapcsolatot tartsunk Önnel.

VII. Az adatfeldolgozó

Az Adatkezelő külön adatfeldolgozót nem vesz igénybe. Az általa kezelt személyes adatokat szükség esetén az saját technikai eszközeivel dolgozza fel.

VIII. Az adatkezelés időtartama

A Felhasználó által megadott személyes adatok kezelése mindaddig fennmarad, amíg a Felhasználó a szolgáltatásról – az adott felhasználói névvel – ki nem iratkozik, és egyúttal kéri az adatai törlését, amely intézkedést az Adatkezelő elérhetőségeinek felhasználásával bármely módon megtehet. A törlés időpontja a Felhasználó törlési igényének beérkezésétől számított 10 munkanap.

IX. Rendelkezés a személyes adatokról

Önnek joga van ahhoz, hogy felvilágosítást kapjon arról, van-e a birtokunkban Önre vonatkozó személyes adat, és ha igen hozzáférjen ezen adatokhoz.

Bármikor és bármely módon kezdeményezheti kijavításukat vagy törlésüket.

Személyes adat törlésére vagy módosítására irányuló igényét 3 napon belül teljesítjük, ezt követően a korábbi (törölt) adatok már nem állíthatók helyre.

Az Adatkezelő az érintettek kérelmére tájékoztatást ad az érintettek kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az érintett személyes adatait.

X. Adatbiztonsági intézkedések - adatvédelem

Az Adatkezelő elkötelezett amellett, hogy szigorúan védje az Ön személyes adatait, tiszteletben tartsa az Ön ilyen adatok felhasználására vonatkozó döntését, és gondosan védelmezze, nehogy elvesszenek, azokkal visszaéljenek, azokhoz jogosulatlanul hozzáférjenek, vagy azokat hozzáférhetővé tegyék, megváltoztassák vagy megsemmisítsék.

Kötelezi magát továbbá, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását.

Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhív az ez irányú kötelezettségeinek teljesítésére.

XI. Adattovábbítás lehetősége

Ahol szolgáltatásunk megköveteli az Ön adatait hozzáférhetővé tesszük olyan harmadik személy számára is, amely a velünk fennálló kapcsolata alapján szolgáltatásokat nyújt a nevünkben. Kizárólag olyan adatokat adunk át ezen harmadik személyeknek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szolgáltatásukat teljesítsék, és intézkedéseket teszünk az Ön adatainak védelme érdekében.

XII. Az Infotv. 6. § (5) bekezdésén alapuló adatkezelés

Az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján az Adatkezelő

  1. a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából az érintett hozzájárulása hiányában jogosult és köteles minden olyan rendelkezésére álló és általa szabályszerűen tárolt személyes adatot az illetékes hatóságoknak továbbítani, amely adat továbbítására őt jogszabály vagy jogerős hatósági kötelezés kötelezi, illetve
  2. b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, amennyiben ez az érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti az általa szabályszerűen tárolt személyes adatokat.

XIII. Jogfenntartás

Az adatkezelő fenntartja a jogot, hogy jelen Adatvédelmi Tájékoztatót időről-időrel módosítsa vagy frissítse. A „Legutóbbi frissítés” dátuma a lap alján megmutatja valamennyi Felhasználónak, hogy mikor történt a Tájékoztató legutóbbi változtatása.

Az Adatkezelő folyamatosan gondoskodik a korábbi Adatvédelmi Tájékoztatók megőrzéséről és tárolásáról.

Javasoljuk, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy továbbiakban milyen lépéseket teszünk az Ön személyes adatainak védelme érdekében.

XIV. Jogérvényesítés lehetősége

A Felhasználó jogainak megsértése esetén, illetve jogai érvényesítése érdekében a Fővárosi Törvényszékhez (1055 Budapest, Markó u. 27.) vagy – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszékhez fordulhat keresettel, továbbá bármely személyes adattal kapcsolatos kérdésben kérheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségét is (1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., postacím: 1530 Budapest, Pf. 5., e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu, weboldal: www.naih.hu).

Jelen tájékoztatót Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Polgármestere és Jegyzője adta ki.

Legutóbbi frissítés dátuma: 2017. május 19.

×

Információ az internetes sütikről

Mik azok a sütik, angolul "cookies"?

A süti egy olyan fájl, (egy adatsor,) amit a weboldal látogatójának számítógépén, mobiltelefonján vagy egyéb, internetes hozzáférést biztosító eszközén hozhat létre a weboldalt megjelenítő program. A cookie-t a webszerver küldi a látogató böngészőjének, majd a böngésző visszaküldi a szervernek. A sütik kizárólag adatokat tartalmaznak, vagyis nem tartalmaznak futtatható állományokat, vírusokat, illetve kémprogramokat (spyware) és nem férnek hozzá a felhasználó merevlemezének adataihoz. A süti egy kódolt adatsor, egy elérési útvonal, ami csak az adott szerverrel együtt értelmezhető. Magát a felhasználó adatait a szerver tárolja, nem a süti. Szinte minden weboldal használ sütiket, mivel azok nélkül a zökkenőmentes működés elképzelhetetlen.

Mire használjuk a sütiket?

Ezek a fájlok lehetővé teszik a felhasználó internetezésre használt eszközének felismerését, így releváns, a felhasználó igényeihez igazított tartalom megjelenítését. Ilyenek például a kizárólag felhasználói névvel és jelszóval elérhető oldalak, amik sütik nélkül nem működnének. A sütik a felhasználó számára egyszerűbb böngészést biztosítanak, és elősegítik, hogy a honlap üzemetetője minél kényelmesebb szolgáltatást nyújtson. Fontos szerepe van a sütiknek a honlap látogatottsági statisztikájának elkészítéséhez. Ennek keretében adatokat kapunk a honlap és egyes oldalainak látogatottságáról, arról, hogy a felhasználó mennyi időt töltött egy-egy oldalon, a használt böngészőről és az eszközön futó operációs rendszerről. A kapott statisztikai eredményeket felhasználva tudjuk az oldal szerkezetét és tartalmát az igényeknek megfelelően alakítani, mindezt a felhasználók anonimitásának megőrzése mellett.

Tartalmaznak a sütik személyes adatot?

A legtöbb süti hatékony működéséhez semmilyen személyes jellegű adat nem szükséges. Kivételt képeznek például azok a sütik, amik a böngésző számára megjegyezhetővé teszik a bejelentkezési adatokat vagy egy webáruházban megőrizhetővé teszik a kosárba tett termékeket. Ezek az adatok olyan módon vannak tárolva, hogy azokhoz jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá, illetve a cookie maga nem tartalmaz személyes adatot, csak a szerveren tárolt adatokhoz való elérési kulcsot, de ezt is kódolt formában.

A sütik törlése

A weboldalak eléréséhez használt böngészőprogramok többsége alapértelmezett esetben engedélyezi a sütik elhelyezését az eszközre. A sütik kezelésére vonatkozó információk a böngésző beállításai között találhatóak. Ezek a beállítások megváltoztathatók úgy, hogy a cookie-k automatikus kezelését a böngésző blokkolja, vagy minden esetben értesítést küldjön a felhasználónak, ha az eszközre cookie-t küldtek. Fontos tudni, hogy a cookie-k használatának tiltása vagy korlátozása negatívan befolyásolhatja az oldal bizonyos funkcióinak működését, például a megrendelést vagy bejelentkezést.

Ellenőrizze a böngésző süti beállításait!

A korszerű böngészők mindegyike alkalmas arra, hogy személyre szabhasd a böngésző beállításait a cookie-kra vonatkozóan, úgy, hogy a sütik használata mellett számodra még kényelmes internetezést biztosítva is biztonságos legyen. Ha a számítógépet csak ön használja, akkor hosszabb lejárati időt is beállíthat a böngészési előzmények rögzítésére, illetve a személyes adatok tárolására vonatkozóan. Amennyiben számítógépet más is használja(például egy internet kávézóban), akkor érdemes a böngésző által megjegyzett adatokat minden egyes használatot követően törölni, vagy “inkognitó” ablakot használni a böngészéshez. Így lehetősége van arra, hogy biztonságos keretek között látogasson meg olyan oldalakat, melyek cookie-kat helyeznek el a gépen. Rendszeresen frissítse a kémprogramok elleni programokat és víruskeresőket! Sok esetben a kémprogramok ellen védő szoftverek valós időben figyelik a böngészést és figyelmeztetnek, amennyiben nem biztonságos oldalt kíván betölteni a felhasználó. A támadások jelentős hányada a böngésző biztonsági résein keresztül történik. Minél régebbi verziójú egy böngésző, annál több ilyen gyenge pont található meg benne. Mindig telepítse a böngésző legfrissebb verzióját, melyet legkényelmesebben az automatikus frissítés beállításával érhet el.

×

Impresszum

Az addakezed.bpxv.hu címen található honlap Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának "ADD A KEZED!" - elnevezésű bűnmegelőzési projektjének hivatalos honlapja.

Felelős kiadó: dr. Lamperth Mónika jegyző

A honlap szerkesztője: Deák Zsolt
email címe: deak.zsolt@bpxv.hu

Az addakezed.bpxv.hu aldomain tulajdonosa Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.

Tárhelyszolgáltató: Zomsys Media Kft
Székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Kossuth Lajos út 99.